Életének 80. évében elhunyt Sebő Ferenc népzenekutató, zenetörténész, dalszerző-énekes, a táncházmozgalom alapítója. A Kossuth-díjas előadóművész halálhírét az általa alapított Sebő-együttes osztotta meg közösségi oldalán.
Sebő Ferenc a magyar népzenei élet egyik meghatározó alakja, munkássága szorosan összefonódik a 20. század második felének kulturális megújulásával. 1947-ben született, eredetileg mérnöknek tanult, de már fiatalon a népzene felé fordult, amely végül egész életét meghatározta. A neve leginkább a táncházmozgalom elindításával vált ismertté: a hetvenes évek elején társaival – köztük Halmos Bélával – életre hívták a hagyományos paraszti zenélés városi formáját. Céljuk nem pusztán a népzene megőrzése volt, hanem annak eredeti, élő közegben való megszólaltatása, tanulása és továbbadása. Ez a szemlélet alapjaiban változtatta meg a népzenéhez való viszonyt Magyarországon, és nemzetközi hatást is kiváltott.
Zenekarával, a Sebő együttessel népzenei feldolgozásokat és költészeti megzenésítéseket egyaránt alkotott. Különösen jelentősek József Attila verseire írt dallamai, amelyek új módon hozták közel a költészetet a hallgatókhoz. Munkásságában a hagyománytisztelet és az alkotói szabadság egyszerre van jelen.
Nemcsak előadóként, hanem kutatóként és tanárként is fontos szerepet vállalt: részt vett népdalgyűjtésekben, és sokat tett azért, hogy a népzene oktatása intézményes keretek között is helyet kapjon. Tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a magyar népzene ne múzeumi emlék, hanem élő, közösségi élmény maradjon.
A Maszol, a Sebő Együttes és az MTI közlése nyomán
Kapcsolódó:




