„Tegyük helyére értékrendünkhöz kapcsolódóan, hagyományainkra épülve e jeles napon a Nők köszöntését, mint ahogy az élet minden területén, a természet rendjéhez igazodva munkálkodunk, hogy a dolgok rendben a helyükre kerüljenek. A termékenység és a tavasz kezdete, fák, virágok, rügyek éledése, Gyümölcsoltó Boldogasszony a fogantatás, ez a nap március 25-e méltó a Nők köszöntésére. Ekkor kezdik oltani a gyümölcsfákat. A hosszú sötét téli napok után megkezdődnek a tavaszi munkák, mely az év folyamán aztán meghozzák a jó munka gyümölcsét. Ezek a „kezdetektől” való történések igazi okot adnak e napon a Nők köszöntésére” – írja Sepsiszéki Nagy Balázs.
„Boldogasszony Anyánk, segíts minden Nőt, hogy az anyaságban, az anyai hivatásban keresse és találja meg élete boldogságát! Te jól tudod, hogy az emberi kapcsolatokat mennyire meggyengíti a bűn és az önzés, s emiatt mennyire sérülékeny és törékeny a szeretet. Segítsd az édesanyákat a gondoskodó szeretetben, a gyermekeket pedig a tiszteletben, hogy kialakuljon és napról napra erősödjön köztük a szeretet, a ragaszkodás, a törődés és a bizalom.”
„Nem véletlen, hogy az asszonyok számára is kivételes jelentőséggel bírt e nap, hiszen a Szűzanyát buzgalommal, minden órában morzsolva a rózsafüzért e szent napon volt érdemes kérnie: áldja meg őt gyermekkel. Csodákat is meséltek arról, hány meddő Nő fogant e fohászoknak köszönhetően s szült esztendőre. A mohácsi sokácok, villámlás, égiháború idején kezüket mellükön keresztültéve, anyanyelvükön ezt mondogatják: „Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint!”
Idézve Nagy Balázs gondolataiból: „Ebben a kertben már történtek csodák és hiszünk abban, hogy aki majd a jövőben ide elzarándokol, meg fog erősödni a hitében és a magyarságában. Azt is tudjuk, hogy mennyire fontos az életünkben a megbocsájtás, amire sokaknak szükségük van. Itt elengedheti bárki a negatív érzéseit és helyet adhat szívében a szeretetnek. Abban is hiszünk, hogy az itt tartandó miséknek, istentiszteleteknek, egyéni és közösségi imádkozásoknak, beszélgetéseknek, együttléteknek köszönhetően a magyarság lélekszámában is gyarapodni fog. A kápolna kis harangja a ‘gyarapodó magyarságért’ szól.”
„A magyar néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy XVI. századi csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat. Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. A békési szlovákok is különösen foganatosnak tartják az ünnepet az oltásra, szemzésre.” (Bálint Sándor „Ünnepi kalendárium” nyomán)
Daczó Árpád (Lukács Atya) erdélyi Ferences szerzetes „Csiksomlyó titka Mária-tisztelet a néphagyományban” című könyvében olvashatók az alábbi sorok: „Égi Édesanya! Minden bűnünk és hűtlenségünk ellenére Mária népe vagyunk ma is! Mert Ö a Babba Mária betartja a szavát, amivel elfogadta Szent István felajánlását, mikor is Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Szent István tulajdonképpen csak megújította azt a valóságot, amivel már évszázadokkal talán évezredekkel azelőtt, ki tudja hányszor és hány törzsfő, nagyfejedelem vagy éppen király tette oda népét Boldogasszonya anyai ölének oltalmazó biztonságába! Mindig azokat sodorta elém a Szűz Anya, akikben különösképpen is virágzott az igazi Nőiesség és a Máriás lelkület. A Magyar Nő mindig Boldogasszonyban látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását. Nemhiába dicsérik a krónikák mindig feltűnően őseink tiszta családi életét. Európa szerte közmondásszerű lett a ‘lovagias magyar nép’ elnevezés. A lovagoknak éppen az volt egyik vállalt főtulajdonságuk, a Nőtisztelet. A férfi a ház ura és a nő az otthon úrnője.”
Ezen ismeretek és a röviden felvázolt világkép történései, értékrendünk s abból fakadó néphagyomány szerint, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján március 25-én javasoljuk a Nők iránti tisztelet kifejezését.
Ismét több száz zarándokot, hívő keresztényt várnak március 25-én az évek folyamán egyre nagyobb látogatottságnak örvendő Gyümölcsoltó Boldogasszony-napi búcsúra. A 11 órakor kezdődő szentmisét Pál Vilmos-Barna alcsíki főesperes és Mihály András csíkszentgyörgyi segédlelkész celebrálja, és egyfajta kuriózumként több alcsíki és felcsíki kántor tervez együttesen szolgálni.
Kapcsolattartó: Perjés Andrea email: pandreaszksz@gmail.com.
