CivilszféraÉlet-módErdélyFotóKözéletközösségépítésKultúraNéprajzSzékelyföldSzépirodalom

Célegyenesben az adventi programunk!

Közlemény

Amint azt a korábbiakban jeleztük, kétnapos ünnepváró könyves eseménysorozatra várjuk a székely anyaváros és környéke irodalomkedvelőit. Sikerült néhány hozzánk közelálló szerzőt megszólítanunk, akik elhozzák újonnan megjelent munkáikat a Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség imatermében tartandó eseményekre 2025. december 15-16-án, hétfőn és kedden. Sok szeretettel várjuk olvasóinkat, barátainkat és oda betérő betérő alkalmi vásárlóinkat egyaránt.

E két nap folyamán könyvturkálót is üzemeltetünk. Bárki behozhatja fölöslegessé vált régi, jó minőségű könyveit, hanglemezeit. Aki ezekből haza szeretne vinni, 5 lej/db egységáron megteheti. Ezzel a „bevétellel” kívánjuk támogatni a VI. Székelyföldi Könyvnapokat befogadó egyházközséget.

A gyülekezet elképzelése, hogy a náluk maradó köteteket, hanghordozókat a főtéri segédlelkészi lakás mellett található „klubban” helyezi el, ahol a jövőben ki szeretne alakítani egy új közösségi teret, amely kisebb előadások megtartására is alkalmassá válik.

A tervezett program:

2025. december 15., hétfő

10:00 –13:00 óráig: a VI. Székelyföldi Könyvnapok megnyitása, szerzők és kiállítók érkezése – árusítóhelyek létrehozása, a „portékák” elhelyezése az asztalokon – ezt követően szünetet tartunk/ elképzelhető, hogy egy-két szerző az ebédidőben is ott marad ügyeletben és kiszolgálja a betérő látogatókat;

Dávid Botond (Székelyudvarhely, 1972) ezidáig mintegy 60 országban fotózott: Uruguaytól Norvégiáig, Erdélytől Udmurtföldig; a világ különböző részein élő közösségek népviseletét örökíti meg. Alkotásaiból reprezentatív válogatás jelent meg 2025-ben a Gutenberg Kiadó gondozásában. Az Európai Polgár díjjal is kitüntetett fotográfus a népviseletfotók mögött rejlő történetekről vall a mostani találkozón. Ki fog derülni, hogy a teljesen városi származású és kötődésű fényképészt mi indította el e projekt irányába?… Kezdetben nagy hatással voltak rá az udvarhelyszéki amatőr néptánccsoportjai fesztivál-kiszállásain felfedezett színpompás viseletek, amelyeket Törökországban, Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában láthatott és fotózhatott, aztán amikor elkezdődtek tíz évvel ezelőtt az udvarhelyszéki népviseleti találkozók, ez irányú érdeklődése még inkább felerősödött, olyannyira, hogy előbb a szűkebb környezet viseleteit szedte „csokorba”, majd bátorkodott távolabbi vidékekre is elutazni, hogy folytassa azt a programot, amelyet ma a GeoFolk márkanév mögött ismerünk. Első installációit a koronavírus-járvány idején hozta létre, amelyekkel azóta számos országba eljutott. 

16:00-17:30 óráig: Dávid Botond fotóművész és Mihály János történész beszél/ beszélget két újabban megjelent könyvéről – Dávid Botond a saját maga által létrehozott GeoFolk-program keretében számos országban megfordult, fotóit saját honlapon és szabadtéri fotóinstallációk formájában terjeszti Kárpát-medence- és Európa-szerte, újabban pedig kötetben is megjelent egy kiváló válogatás belőlük.

A felvétel Dávid Botond személyes archívumából való

Mihály János (Lövéte, 1964) történész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa tíz évvel ezelőtt dolgozta ki az udvarhelyszéki viseletes találkozók/ népviseleti seregszemlék programját, amely időközben – a koronavírus járvány miatt – megtorpant ugyan, de mára már több székelyföldi kisrégióba is eljutott, átfogva a történelmi Udvarhelyszék teljes területét, átterjedve Maros és Kovászna megyék érintett vidékeire (Erdővidék, Kis-Küküllő-mente). Számos találkozót szerveztek Udvarhelyszék  kisrégióiban, a viselettörténetről pedig ezidáig két reprezentatív könyvet jelentettek meg a Nemzetstratégiai Intézet (NSKI) gondozásában.

Fotó: Szabó Károly

Ehhez alkalmi folyóiratok megjelentetése és az Őseink viseletben címet viselő archív fotókiállítások sora társult, amely minden alkalommal a rendezvényt befogadó közösség tulajdonában maradt. Hasznos összefoglalója/ összegzője a munkának a Homoród-mente viseletben (2019) és az Udvarhelyszék viseletben (2025) című két reprezentatív, többszáz oldalas kiadvány. A két szakember az általuk végzett munka kölcsönhatásairól és hasznáról, illetve a további tervekről is fog majd beszélni;

17:30 – 19:00 óráig: Balázs Árpád és Molnos Zoltán beszélgetése – Balázs Árpád helytörténészként szólal meg az általa végzett múltfeltáró és értékmegőrző munkáról, amely immár több kötetben körvonalazódik; Molnos Zoltán képzőművészként és költőként lesz jelen újabb műveivel; a két szerzőt a közös korondi gyökerek kötik össze;

A fotó a szerző személyes archívumából való

Balázs Árpád (Korond, 1957) közíró, újságíró, helytörténész, televíziós- és rádiós szerkesztő. Nincs könnyű helyzetben az, aki be kívánja őt helyezni valamilyen skatulyába. A felsorolt kategóriákba külön-külön és együtt is besorolható. A kötetei is olyanok, hogy egyszerre több műfajt képviselnek. Ez alkalommal újabb – még raktáron levő – munkáját vehetik kézbe az érdeklődők. Minden bizonnyal ezek a könyvek, amelyek a Melioris Kiadónál jelentek meg az eddigi legelegánsabbak, a legízlésesebben kivitelezettek, de vallja, hogy van ennél feljebb is: minden elkészült munkával magasabbra teszi önmagának a lécet… 

19:00 – 20.30 óráig: Iochom Zsolt fotográfus, író, költő mutatkozik be – életmódjával, érdeklődésével a Székelyföld megannyi szegletében megfordult az utóbbi években; újabban szépíróként is egyre markánsabban jelen van a köztudatban;

A fotó szerző személyes archívumából való

Iochom Zsolt (Kézdivásárhely, 1989) első verseskötete 2019-ben jelent meg Csókszereda címmel, 120 verssel és 30 saját fotóval. 2024 januárjában kihirdették Az Év prózája 2023 irodalmi díj nyerteseit, amely alapján értesülhettünk arról, hogy Pofon című novellája nyerte el az arany oklevelet a Pro Cultura Pannoniae Alapítvány és a 30 éves Országos Mécs László Irodalmi Társaság által kiírt pályázaton. Az első díj egy önálló prózakötet megjelentetésére kínált lehetőséget. 2024. október 11-én e-könyvként jelent meg a Kék-Fehér Könyvkiadó gondozásában a Pofonok és csókok című novellásköt, amely elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár kínálatában is. 2024 októberében jelent meg nyomtatásban második verseskötete, Sok a szó címmel, benne 120 újabb verssel. Prózai írásaiból áll össze a Mese csókkal című kötet, amely a csíkszeredai Alutus Nyomdánál készült. A 184 oldalas keménytáblás kötetben 30 novella kapott helyet, amelyek közül több az elmúlt években különböző pályázatokon nyert, illetve antológiákban is szerepelt. A Holnap Magazin gondozásában jelent meg 2025. november 13-án, a Magyar Nyelv Napján harmadik verseskötete Kereszt tény címmel, amelyben a költő az elmúlt években fogant vallásos verseit gyűjtötte csokorba. A 140 oldalas kötet előbb elektronikus formában, majd december eleje óta immár nyomtatásban is elérhető! Jelenleg egy gyerekkönyvön dolgozik, közben regényt is ír, amely igencsak székelyudvarhelyi vonatkozású lesz.

„Ez a verseskötet egyfajta vallomás. Egy útkereső, hittel teli szív versei ezek, amelyek a szenvedés, a bűnbánat, az öröm, és a megváltás mélységeiből fakadnak. Íróként és apaként, emberként és hívőként is megélem a kereszt valóságát – és ezek az élmények formálták e kötet minden sorát. Ha ez a könyv közelebb visz a kereszt tényéhez – és azon keresztül a Feltámadotthoz –, akkor már elérte célját” – olvasható a kötet ajánlójában.

2025. december 16., kedd

10:00 –13:00 óráig: a programsorozat folytatása, szerzők és kiállítók jelenléte/ akinek épp ideje van – árusítóhelyek létrehozása, a portéka elhelyezése az asztalokon stb. – ezt követően szünetet tartunk/ elképzelhető, hogy egy-két szerző az ebédidőben ott marad ügyeletben és kiszolgálja a második napon a betérő látogatókat;

16:30-17:30 óráig: P. Buzogány Árpád és Szente B. Levente estje – a két szerzőt most különleges oldalukról ismerhetjük meg, hiszen újabban humoreszk-kötetekkel jelentkeztek, amelyeket az utóbbi hetekben immár több településen is bemutattak;

Szente B. Levente (Szörényvár, 1972) költő, újságíró, könyvtáros. Középiskolát Székelykeresztúron végzett (1990), majd két évet járt a székelykeresztúri vaskohászati líceumba (1990-1992), de az iparban nem dolgozott. 2001–2002-ben a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola magyar–néprajz szakának hallgatója. A szé­kely­keresztúri polgármesteri hivatal kulturális referense, szerkesztő-riportere a székelykeresztúri Hargita Line kábeltelevíziónak. 2020 januárjától a Városi Könyvtár munkatársa, 2020-tól a Garabontziás Lap főszerkesztője. 2022.  Első írásait a Romániai Magyar Szó 1994-ben közölte, majd a Hargita Népe, az Udvarhelyi Híradó, a Népújság, az Udvarhelyszék, a Hazanéző, a Helikon, a Korunk, a Látó, a Székelyföld, a Várad, Magyarországon – többek közt a a Bárka, az Agria, a Hitel, az Ezredvég, a Magyar Múzsa. Rendszerint jelen van az internetes irodalmi portálok oldalain is. A Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa (2022), munkásságát Székelykeresztúr városa Pro Cultura díjjal ismerte el (2023), és ugyancsak abban az évben az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) díját vehette át. Írásaival több antológiában szerepelt az évek során. Összesen 14 önálló kötete látott napvilágot erdélyi és magyarországi kiadóknál. Tudományos publikációi száma is jelentős.

A két szerző 2025. november 24-én a segesvári Gaudeamus Alapítvány vendége volt
Lőrincz Csaba felvétele

P. Buzogány Árpád (Székelykeresztúr, 1965) a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa. 1998–2001 között az Udvarhelyi Híradó regionális lap művelődési oldalainak szerkesztője és újságírója, majd felelős szerkesztője. Pályája kezdetén helyettes tanár, könyvtáros is volt. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett (1991), az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen kulturális mediátor szakon pedig másoddiplomás képzést végzett (2008). Kezdetben a lírai és prózai népköltészeti műfajoknak szentelt több figyelmet, gyűjtőmunkát is végzett, amelyek eredményét tanulmánykötetekben közölte. Az utóbbi harminc évben többszáz szak- és szépirodalmi kötetet gondozott. A sajtóban interjúkat közölt a közművelődésben szerepet vállaló személyiségekkel, riportokat, beszámolókat főleg Udvarhelyszék közművelődési eseményeiről az Udvarhelyi Híradó, Hargita Népe, Romániai Magyar Szó, a Kulturális Figyelő stb. hasábjain. Számos megyei meg helyi jelentőségű közművelődési vagy éppen tudományos program kezdeményezője, lebonyolítója. Húsznál több önálló kötete jelent meg lírai és prózai műfajokban.

Az ECCE… Majla Sándor című emlékkötetetet Zeteváralján is bemutatták néhány közreműködő részvételével – az est moderátora Szakács István Péter volt

17:30 – 19:00 óráig: Az ECCE… Majla Sándor c. emlékkötet bemutatása – ez a kiadvány az Élő Székelyföld Egyesület kiadásában, Simó Márton szerkesztésében jelent meg pár héttel ezelőtt; a kötetben a Kárpát-medence különböző szegleteiben élő írók, költők, szerkesztők idézik fel Majla Sándor (1960-2015) alakját – több szerző és közreműködő lesz jelen a beszélgetésen (Szakács István Péter, P. Buzogány Árpád, Szabó Károly, meg aki épp ráér) – az igényes, bár nem túl elegáns kiadvány értelemszerűen megvásárolható lesz ekkor is, a közreműködő szerzők kérésre dedikálják a kiadványt;

19:00 – 20.30 óráig: Szakács István Péter és Sánduly Lajos beszélgetése – irodalomról, korábban megjelent – még készleten levő – köteteikről, illetve válaszolnak az olvasói kérdésekre, majd dedikálnak.

Dávid Botond felvétele

Szakács István Péter (Székelyudvarhely, 1957) prózaíró, irodalomtörténész, publicista, írói álneve Steven Cook. Egyetemi éveit leszámítva egész életútja szülővárosához és annak környékéhez köti, ahol 1976-ban érettségizett a Tamási Áron Gimnáziumban, amely akkor a Dr. Petru Groza Líceum nevet viselte; Ülkében és Lövétén volt helyettes tanár, majd 1980–84 között a BBTE magyar–francia szakos hallgatója. Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola, majd a Tamási Áron Elméleti Líceum tanára volt nyugdíjazásáig. 1992-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként irodalomtörténeti kutatásokat végzett Kanadában, ennek eredményeként doktorált a BBTE-n 1997-ben a kanadai magyar irodalom történetéről írott dolgozatával. Első írását az Igaz Szó közölte 1982-ben. Novellákkal szerepelt az Erdélyi Dekameron, az Erdélyi Szép Szó, a Lassított lónézés és az Újabb erdélyi elbeszélők című antológiákban. 1990–93 között az Ablak című folyóirat társszerkesztője volt, 2004–2007 között a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet belső munkatársa, majd néhány hónapig főszerkesztője. 1994-ben a Látó-nívódíját, 1998-ban az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány novellapályázatának III. díját, 2000-ben esszépályázatának III. díját nyerte el. 2002-ben Székely­udvarhely városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. 2004-ben megkapta a Kráter Könyvkiadó Wass Albert-díját az író perével kapcsolatos kutatásaiért. Több sikeres novelláskötet szerzője. 

Sánduly Lajos (Zetelaka, 1955) pályáját kezdetben a színjátszás határozta meg, alapító tagja volt az egykor a városban működő Népszínháznak (1977), olyannyira, hogy ifjúkorában a színművészeti főiskolára készült, mígnem a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán kötött ki, ahol magyar-francia szakon végzett. Pedagógusként Zetelakán és Zeteváralján tevékenykedett, magyartanár és iskolaigazgató volt hosszú ideig a helyi Jókai Mór Általános Iskolában. Aktív pedagógusi pályája lezárulta után ismét előkerült régi szenvedélye és foglalatossága, a versírás. Voltak korábban közölt versei, időnként – még kolozsvári diákévei alatt – szívesen írt recenziókat különböző újságoknak és folyóiratoknak, de az ilyen irányú foglalatossága háttérbe szorult több évtizednyi időre. Saját bevallása szerint azért nem jutott energiája az alkotásra, mert ebben az időszakban – tanári munkája mellett, ahogy az vidéki tanárok körében hosszú ideig természetes volt – művelődésszervezést is végzett, felnőtt- és diákcsoportokkal egyaránt foglalkozva, pódiumműsorokkal és színdarabokkal jutott el a szomszédos településekre és különböző vetélkedőkre. Az utóbbi években két verskötete látott napvilágot.

További fontos tudnivalók

Menet közben akár változások is bekövetkezhetnek. Ha valamely szerző, akit külön nem hívtunk meg, s úgy gondolja, hogy ezalkalommal mondanivalója van, meg könyve is, szívesen látjuk a parókia pincéjében található imateremben, amely e két nap során „kulturális pinceklubként” fog működni.

Köszönjük az egyházközségnek a nyitottságot, a rendezvénysorozat befogadását!

Ez a program a Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség és az Élő Székelyföld Egyesület szervezésében valósul meg.

 

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb