Brósz Irma emlékkiállítás nyílik 2026. május 13-án, szerdán, 18:30 órakor az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában, a festőművész születésének 115., halálának 50. évfordulóján. A kiállítást Peltán-Brósz Roland művészettörténész, a tárlat kurátora és Tibori Szabó Zoltán újságíró méltatja.
A tárlat nemcsak Brósz Irma festői munkásságát mutatja be, hanem személyes emlékeken és családi visszaemlékezéseken keresztül enged betekintést életébe és egykori világába. A kiállítás különleges nézőpontból idézi meg a múltat: intim hangvételű történetek és fragmentumok rajzolják ki egy alkotó mindennapjait és személyiségét. Ugyanakkor egyfajta időutazásra is hív. Olyan korszakba, amely a mai, felgyorsult és kozmopolita világ szemével nézve már-már kuriózumnak hat. A látogató előtt megelevenedik Kolozsvár lassabb ritmusú arca: utcák, amelyek mintha megállnának az időben, és egy festőnő, aki kis székével és festőállványával járja a várost, témákat keresve, csendesen figyelve a környezetét.
A bemutatott művek között kiemelt helyet kapnak eddig nem látott portrék is. A kiállításon megjelenik többek között Kovács Katona Jenő költő, prózaíró, publicista és szociográfus, valamint Köves József baloldali értelmiségi, a Korunk folyóirat köréhez tartozó újságíró és szerkesztő alakja is.
Brósz Irma Kovásznán született, 1911. június 11-én, festô, rajztanár. Középiskolai tanulmányait a kézdivásárhelyi Katolikus Fôgimnáziumban kezdi 1922-ben, majd Brassóban a Szent Ferenc-rendi nôvérek zárdájában folytatja, ezt követően Marosvásárhelyen a Zeneiskolában zongora szakon érettségizik (1929). Még ebben az évben felvételt nyer a kolozsvári Képzômûvészeti Fôiskolára, ahol Aurel Ciupe és Catul Bogdan a mesterei. 1931 és 1933 nyarán Nagybányán a Szabad Festôiskolában Krizsán János és Ziffer Sándor korrigálják a rajzait. Egy év kihagyás után Bukarestben a Szépművészeti Akadémián folytatja tanulmányait, Constantin Artachino, Nicolae Darascu, Camil Ressu és Cecilia Cutescu-Stork növendékeként, 1937-ben rajztanári diplomát szerez. Az akadémia elvégzését követôen először Nagyváradon (1938-39), majd ezután Kolozsváron rajztanár, egészen az 1966-ban történt nyugdíjazásáig. 1958-ban méltatlan módon kizárják a Romániai Képzômûvészek Szövetségébôl.
Kiállításokat rendeznek munkáiból Kolozsváron (1964, 1970, 1974), Sepsiszentgyörgyön (1972), Kézdivásárhelyen (1972) és Kovásznán (1972). Emlékkiállításokkal tisztelegnek mûvészete elôtt Kézdivásárhelyen (1980, 2012), Kolozsváron (1979, 2018) és szülôvárosában (2011). Munkásságáról Tibori Szabó Zoltán készít monográfiát, amely a Minerva Közmûvelôdési Egyesület gondozásában jelenik meg. 1939-tôl tagja a Barabás Miklós Céhnek. Kolozsváron hunyt el 1976. május 20-án. A Házsongárdi temetôben helyezték örök nyugalomra. (A BMC és Demeter Ervin közlése nyomán.)
A tárlat egyszerre tisztelgés Brósz Irma életműve előtt és érzékeny visszatekintés egy letűnt korszak mindennapjaira – egy olyan világra, ahol az alkotás és a szemlélődés még szorosabban fonódott össze.
A kiállítás június 2-ig tekinthető meg.
Sok szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt!
