Közkinccsé vált az Erdélyi Helikon. A teljes sorozat (1928–1944) elérhető immár online – közölte július 7-én a hírt a Marosvécs Erdélyi Helikon Facebook-oldal. Amint írják, az Erdélyi Helikon a helikoni munkaközösség folyóirata volt. Önálló, az írókat a különböző lapoktól, irodalmi mellékletektől függetlenítő folyóirat alapításának terve már a munkaközösség első (1926-os) marosvécsi találkozóján felmerült, megvalósítására azonban csak 1928-ban került sor.
A két háború közötti romániai magyar irodalom legrangosabb folyóirata lett; munkatársa volt a korszak csaknem minden számottevő írója; felkarolta a közvetlenül indulása előtt feltűnt tehetségeket.
Havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat. 1. száma 1928 májusában, az utolsó 1944 szeptemberében jelent meg Kolozsvárt. Címe 1936-37-ben Helikon. Felelős szerkesztője eredetileg Kós Károly, a főszerkesztő mindvégig Kisbán Miklós (Bánffy Miklós). Indulásakor Áprily Lajos, 1929 júliusától Kuncz Aladár, 1931 októberétől Lakatos Imre, 1932 januárjától Kós Károly szerkeszti (mellette helyettes szerkesztő Kovács László). 1934 januárjától a címlap belső oldalán Kovács László van szerkesztőként feltüntetve, ez azonban a külső címlapon csak 1942 áprilisától szerepel. Kiadója az Erdélyi Szépmíves Céh.
Az Erdélyi Helikon a helikoni munkaközösség folyóirata. Önálló, az írókat a különböző lapoktól, irodalmi mellékletektől függetlenítő folyóirat alapításának terve már a munkaközösség első (1926-os) marosvécsi találkozóján felmerült, megvalósítására azonban csak 1928-ban került sor. A két háború közötti romániai magyar irodalom legrangosabb folyóirata lett; munkatársa volt a korszak csaknem minden számottevő írója; felkarolta a közvetlenül indulása előtt feltűnt tehetségeket (Dsida Jenőt, Karácsony Benőt, Tamási Áront), az újabb nemzedékek legjobbjainak indulása is a folyóirat nevéhez fűződik (így innen indul Asztalos István, Jékely Zoltán, Kiss Jenő, Kolozsvári-Grandpierre Emil, Létay Lajos, Méliusz József, Szemlér Ferenc).
A lapszámok tehát online is olvashatóak a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár elektronikus archívumában. Az állomány ITT elérhető.
A külön meg nem jelölt szövegközi fotók a Élő Székelyföld Egyesület archívumából valók
Kapcsolódó:
Szoboravató és búzaösszeöntő ünnepség
Visszatér a kultúra Marosvécsre
