Nem szoktam politizálni. Vagy csak módjával. A romániai államelnök-választás első és második fordulója körüli kampány azonban „kihozta” belőlem az aktivistát. Az általam és az egyesületeink által kezelt médiafelületeken mindent elkövettem, hogy közzé tegyem a kapcsolódó eseményeket, felhívásokat. Magam írtam olykor elemzéseket, felhívásokat, illetve szívesen kölcsönöztem másoktól is írásokat. A nagyobb hatás kedvéért.
Megmaradt néhány kapcsolat a Mi, székelyek és román barátaink című interjúsorozat jóvoltából, átvészelte a kovidot, s az utóbbi évek mindenféle egyéb válságát. Örömmel nyogtáztam, hogy ők, az egykori megszólalók is beálltak a sorba, s az egyéb elfoglaltságaik mellett hozzájárultak ahhoz, hogy magyar nyelven is közzétegyük az ide kapcsolódó publikációikat. Nagy öröm volt ezeket olvasni, mert kiderült, hogy a józan értelmiségi – bárhol éljen a világban – ugyanúgy gondolkodik, mint a társadalami felelősségét átérző erdélyi magyar.
Az egy hónap alatt ily módon publikációk tucatjaival váltottunk ki többszázezer aktivitást. Valamelyest ezzel is hozzájárulva a megnyugtató eredményhez. Bízom abban, hogy elöljáróink, választott tisztségviselőink helyi és országos szinten május 19-től kezdődően immár rendezettebb sorokban, viszonylagos békében és megfontoltabban dolgozhatnak majd mindannyiunk közös érdekéért, az ország előrehaladásáért.
Simó Márton
