A folyóirat februári lapszáma Bolyai Farkas (1775-1856) előtt tiszteleg születésének 250. évfordulója alkalmából. Bolyai Farkas nemcsak kiváló matematikus volt, hanem polihisztor is: írt drámákat, foglalkozott csillagászattal, fizikával, erdészettel, sőt a fényképezés korai kísérleteivel is.
„A matematikát nemcsak tanította, de kutatta is. Ha nem is tudta megoldani a párhuzamosok problémáját, több, a XI. axiómával egyenértékű, azt helyettesíthető állítást fogalmazott meg. Sok olyan matematikai eredménye van, amelyekre csak kéziratai feldolgozása közben derült fény, és amelyeket mások később »újra felfedeztek«” – olvashatók Kása Zoltán gondolatai a Művelődés folyóirat februári vezércikkében, amelyben a szerző bemutatja Bolyai Farkas életútjának kezdetét, valamint hatását a magyar és egyetemes tudománytörténetre.
A Bolyai Farkas 250 rovatban összesen nyolc írás található. Oláh-Gál Róbert: Bolyai Farkas indulása című munkája bemutatja Bolyai Farkas életútjának kezdetét, Kása Zoltán: Bolyai Farkas emlékezete című írásából pedig megtudhatjuk, hogy Bolyai nemcsak matematikus volt, hanem kemenceépítő, kertész, borász és drámaíró, akire közvetlen, kedves, társasági emberként gondoltak kortársai.
Szenkovits Ferenc: Bolyai Farkas csillagászati munkássága című írásból megtudjuk, hogy Bolyai a göttingeni évei alatt (1796–1799) nemcsak matematikai, hanem csillagászati ismereteit is bővítette, és kapcsolatba került több neves csillagásszal, köztük Karl Friedrich Seyffer professzorral és Carl Friedrich Gauss-szal is. Egyed Emesének két írása is olvasható a lapszámban. A nyomtatott dráma értéke című szövegben Bolyai drámaírói munkásságára helyezi a hangsúlyt, a Posta (Egy Bolyai Farkas-sorra) pedig egy rövid, lírai hangvételű írás, amellyel a bólyai születésű erdélyi polihisztor előtt tiszteleg.
Miholcsa Gyula Bolyai Farkas és a fényképészet című írásából megtudhatjuk, hogy Bolyai már 1839-ben kísérletezett a fényképezéssel, Szabó Péter Gábor Egy érdekes geometriai eredményről című cikk pedig Bolyainak egy kevéssé ismert, de annál izgalmasabb geometriai felfedezését mutatja be. Oláh-Gál Róbert Bolyai Farkas nyugdíjkérelméről című írásából kiderül, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hatásai Marosvásárhelyre is kiterjedtek, Bolyai Farkas lakását pedig ekkor feldúlták.
Bolyai Farkas lakása és kertje gyakorlati nevelőmunkának színhelye is volt, ahol a legkíválóbb tanítványait külön elméleti és gyakorlati oktatásban részesítette. 1851 október 8-án kérte nyugdíjazását, de továbbra is bejárt az iskolába foglkozni a tanulókkal. Egy század eleji fénykép örökítette meg az épületet, melynek lebontása után, az utca vonalában 1901-ben épült az új tanári lakás, melyben évtízedeken át Molter Károly, kollégiumi tanár ás író lakott. A ház homlokzatán lévő márványtábla felirata így emlékeztet: „E helyen állott az a ház, melyben bolyai Bolyai Farkas 1804 évtől az 1856 évben bekövetkezett haláláig lakott, s melyben fia, bolyai Bolyai János gyermek- és ífjúkori éveit töltötte. Az ősi Bolyai-házat az utca nyitása miatt lebontatta s helyébe az új házat az Ev. Ref. Kollégium 1901 évben építtette.”
A lapszám utolsó anyaga nem kötődik Bolyai Farkashoz. Balla Sándor: A természetjárás és a honismeret szenvedélye című írása egy, Dukrét Gézával készített korábbi interjú rövidített változatának újraközlése. Az írással a Művelődés folyóirat szerkesztősége a 2025. január 18-án elhunyt nagyváradi születésű helytörténész Dukrét Géza előtt tiszteleg, aki óriási hatást gyakorolt a hazai műemlékvédelem, természetvédelem, honismeret és néprajzkutatás fejlődésére.
A címlapon Pálfi Balázs felvétele látható, a hátsó borítón pedig Johannes Kepler nevezetes ábrája. A lapszámban Nagy Tibor, Vincent Till Baumgartner, William Herschel fotóit, illetve illusztrációit használtuk fel.
A szerkesztőség közlése nyomán
