Harminc beszélgetésből kerekedett ki tehát A boldogabb ember története is, amelyben nemcsak a főhös, hanem néha maga a szerző is elmorfondírozik a dolgok állásán, keresi a lehetőségeket, amelyek nem biztos, hogy vannak. Jobb Gyurka pedig azért példa az író számára, mert hiába, hogy társadalmi és rendszerváltozás történt, hiába van az, hogy a regény hőse elköltözik, munkát vállal egy másik országban, mindig visszavágyik és mindig képes egzisztenciát teremteni magának. És ezt a példát sugározza a gyerekei, az unokái, a rokonsága felé is, sőt, adott esetben húsz-harminc embernek is képes munkát adni – mutat rá a szerző.
„A regényben benne vannak azok a sztorik is, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés mókuskerekéből, a proletár-státuszból kiesik, munkanélkülivé válik, korlátlan szabadideje van és immár a maga ura lehetne, amihez ő nem szokott. És akkor egy csomó elpocsékolt élet jelenik meg ezekben a történetekben. Jobb Gyurka élettörténete azonban az idő optimális kihasználásáról szól… Tovább
Megjelent a Liget kulturális magazin 2024/1-es számában – amely a Bihari Napló, a Heti Új Szó és a Nyugati Jelen nyomtatott változatának mellékletekén is olvasható.
