Élet-módKultúra

Farkaslaka – Elkezdődött az Írók Hete III.

Első nap - hétfő

Amint azt meghirdették a szervezők, hétfőn délután 3 órára várták a népeket az Írók Hete idei megnyitójára. Alkalomhoz illő beszédek hangzottak el, hogy mikor és hogyan kezdődött a Kotyogóban ez a rendezvénysorozat, s mi volt az alapötlet. Mivel a harmadik kiadásánál tart az Írók Hete 2023-ban, többen is megerősítették, hogy nyugodtan kijelenthető: hagyományossá vált, és kiválóan beilleszkedett az udvarhelyszéki kulturális és turisztikai programok sorába, jót tesz községnek és a vendéglátóhely üzemeltetőinek, hírét viszi és turistacsalogató jellegű is ugyanakkor.

Nincsen idén Tamási Áronhoz (1897-1966) köthető kerek évszám, amelyhez kapcsolódni lehetne. A múlt év során emlékezhettünk meg születésének 125. évfordulójáról, s ezt a helyiek ügyesen ki is használták; számos ünnepséget, vetélkedőt tartottak a községben tavaly, és hagyták Tamásit dolgozni!… Emlékezni azonban mindig lehet. És folyamatosan kell.

Tamási Áron (1960 k.) – Fotó: PIM

Mert kétségtelen: a község, különösen a szülőfalu sokat köszönhet jeles fiának, aki életével, életpéldájával, életművével az összmagyar kultúrát szolgálta, de azzal a nagy gesztusával, hogy itt kívánt örök nyugodalomra lelni, ugyancsak jelentőset és nemeset cselekedett. Nem véletlenül lett zarándokhellyé Farkaslaka, a szülőház és a két Szervátiusz által faragott emlékjel, amely egykor pásztorok asztalául szolgált a Hargitán. Pásztorok pihentek, falatoztak ennél a kőnél anno, s ha az utas ma idáig eljut, akkor egyúttal meg is szusszanna a két cserefa árnyékában és annak közelében. S ha itt jár, enni és inni szeretne gyakran maga is.

Farkaslaka – a templom és a régi kántori lak

A Tamási-emlékmű Farkaslakán (2020) – a szerző felvételei

Az utóbbi évtizedekben – jórészt az író kultuszának köszönhetően – Farkaslaka központja „áttevődött” ide, vagy pontosabban: kialakult az új központinak nevezhető övezet, hiszen a meglévő országút és a területi adottságok is azt kívánták, valósággal arra predesztinálták a Csere dűlőt, hogy itt az újfajta gondolkodás és vállalkozások egész sora kaphasson teret.

A Kotyogó Étterem és Panzió a változások gyümölcse

A kezdetben egyszerű kávézónak megálmodott lokál szép lassan kinőtte magát, s ma már egy fontos „objektum”. Lehetséges – és az egyáltalán nem baj – , hogy egyre többen ezt a helyet nevezik meg Udvarhelyszéken, ha Farkaslakára kívánnak kilátogatni. Egy jó ebéd, egy jó vacsora, egy jó hangulat kedvéért. S közben vetnek egy pillantást a templom tornyára, a Trianon-emlékműre és a két cserefára. A távolabbról érkezők pedig egyre több látnivalóról, egyre több vizuális, asztali és szellemi örömélményről számolnak be ismerőseiknek. Úgyhogy szépen alakul a farkaslaki marketing ilyen téren, minden vendég a jövő, vagy a következő szezon ügynöke is. Akaratlanul. Hiszen a jó hírt vinni kell.

Balázs Árpád újságíró, közösségszervező három évvel ezelőtt gondolt egy merészet, és meggyőzte a tulajdonosokat, hogy milyen jó lenne az írókat, pontosabban az írók emlékét és kulináris élményeiket „összehozni” a Kotyogóval.

– Mit ettek az írók? – tette fel a kérdést Árpád, és kutatásokba kezdett, hogy kiderítse a kedvenc étkeket… Tudvalevő, hogy több klasszikusunk ugyanakkor jeles gurmand is volt, irodalmi nyomai vannak az asztali élményeiknek, másoknál pedig csak a vágy fogalmazódott meg, hogy mit kíván… Ilyen volt József Attila esete a libacombbal.

Elkészült az idei menü, amely hét variációban, hét klasszikus és élő alkotó jóvoltából körvonalazódott ilyenformán:

Nagy a várakozás
… rövidek és velősek a nyitóbeszédek

Tényleg, nem volt túl hosszas a felvezetés, a beszédek rövidek és tartalmasok voltak. Megszólaltak az üzemeltetők, a szervezők, a polgármester, Kovács Lehel, a megyei tanács alelnöke, Bíró Barna Botond, a helyi plébános, Ft. Oláh Dénes pedig asztali áldást mondott.

Kolumbán Gábor már megkapta…, Farkas Anti is. Bayer sóvárogva nézi, de hamarosan  hozzáláthat a töltöttpaprikához, amelyből mintha némi pótláshoz is hozzájuthatott volna a végén…, de nem biztos

Majd csúcsosodni kezdett az események sora: rendelni lehetett a médiából is jól ismert Balázs Hunor séf – és csapata – által összeállított kínálatból.

A séf maga
Ady Endre kedvence – sült oldalas lencsefőzelékkel és tükörtojással – ezt kértem, és mind megettem…

Molnos Zoltán költőként és festőművészként mutatkozott be

Nemrég töltötte be a 60. életévét, s ebből az alkalomból albummal és verseskönyvvel, illetve „vegyeskönyvvel” is jelentkezett. Életútjáról, pályára kezdeteiről is beszélt, illetve arról a kettősségről, amely mindig jelen volt az életében.

Elsősorban festőként tartják számon az őt kevésbé ismerők, de tudjuk, hogy rendszeresen ír verseket is. Elmondása szerint naponta, s főleg a hajnali órákban versel, amikor pihent aggyal gondolkodva jegyzi le a gondolatait, illetve újabban beírja a számírógépébe és menti a szövegeket, hogy aztán a több munkát és odafigyelést igénylő képekkel foglalkozzék. Eddigi pályafutása során több mint 800 olajképet festett, legalább kétszáz grafikát, pasztellképet, metszetet készített, és majdhogynem megszámlálhatatlan az általa illusztrált könyvek sora is. Ami nem volt meglepő: könnyed, humoros volt a beszélgetés, hiszen Molnos „olyan”: olyan, hogy akár feltételezhető róla az is, hogy ő találja ki azokat a vicceket, amelyek ma a berkeinkben keringenek. Ha nem is ő a tényleges elkövető, de legalább igazit valamennyit egyiken-másikon, hogy még cifrább, s még ütősebb legyen.

Puskásék nagyon figyelnek valamire – a férj „csak” egyszerű „evő” most, de hamarosan íróként is terítékre kerül

A soron következő áldozat Bayer Zsolt volt

A közismert és népszerű konzervatív újságíró elsősorban íróként volt jelen. Szépíróként nyilván. Neki a töltöttpaprikát köszönhettük – ő ajánlotta egyik kedvenc ételeként, és demonstrálta is, hiszen azt rendelt a különleges és alkalmi étlapról…

Balázs Árpád jó felkészült, Bayerből, minden ezidáig megjelent könyvét elolvasta, legalábbis hozta magával és felmutatta a korpuszokat, ami azt jelentette, hogy végigmentek az írói állomásokon az 1984-es esztendőtől a mai napig. A Magyar Nemzet jeles publicistája, több – politikai – beszélgetőműsor-sorozat házigazdája elmondta, hogy utálja a politizálást, elsősorban szépíróként tartja számon magát, de ha már beszélni kell, ha kapcsolódni kell az aktualitásokhoz, oda kell mondani, akkor ki kell engedni a gőzt… Elmondta, ezt egyik mentora, Csurka István (1934-2012) tanácsolta neki anno, hogy ezt másképp nem érdemes.

Kedden az Írók Hete III. folytatódik: este 6 órától Gyöngyössy János lesz a vendég, majd Adi Dobre író, televíziós személyiség, a Székelyföld nagy regáti szerelmese beszélget pályájáról és itteni élményeiről, a székelyekhez fűződő viszonyáról.


Tekintsék meg Farkas Antal mozgóképes tudósítását:

További részletek ITT olvashatók!

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várnak a Kotyogó teraszaira és összes termeibe!

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb