Ötödik évéhez érkezett az énlaki római határerőd feltárása, most az északi oldalkapu feltárásával. A július 15-ig tartó, magyarországi régészhallgatók, valamint marosvásárhelyi régészek részvételével folytatott ásatásom célja a tudományos értékek felderítése mellett annak elősegítése, hogy idővel műemléki bemutatással láthatóvá lehessen tenni a castellum egy részét.
Ez azért fontos, mert Románia idén januárban benyújtotta Dacia római tartomány külső határvonalának világörökségi pályázatát, és amennyiben ezt a Világörökségi Bizottság 2024-ben elfogadja, Énlaka castelluma is világörökségi helyszín lesz.
Kezdeményezésemre a Pécsi Tudományegyetem és a Pro Énlaka Alapítvány, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett Énlaka konferenciasorozat az idén kilencedik alkalommal folytatódik. A téma a székelyföldi műemlékvédelem kérdései. A szeptember 15-16-án elhangzó mintegy 20 tudományos előadásban neves erdélyi és magyarországi szakemberek villantják föl a székely műemlékvédelem aktuális kérdéseit. A konferencia tudományos terméke jövőre jelenik meg, és csatlakozik a 2007-ben kezdett konferenciasorozat már megjelent nyolc kötetéhez.
Említésre méltó még, hogy 2012-2019 között a Pécsi Tudományegyetem régész-, néprajzos és építész hallgatói, valamint oktatói által nyaranta végzett munka eredményei egy tekintélyes, 400 oldalas tanulmánykötetben jelentek meg. Az első részben Énlaka történetéről és kultúrájáról lehet olvasni, a második rész a régészhallgatók munkájával összegyűjtött majd’ 400 régi sírkő katalógusa és tudományos feldolgozása, a harmadik részben pedig az építész- és néprajz-hallgatók munkája eredménye Kondor Tamás egyetemi docens tollából, 36 énlaki porta szabatos műemléki felmérése követhető nyomon.
A reprezentatív kötetet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet adta ki. E munkálatok során készült el a pécsi egyetemisták kezemunkájaként a Castellum Kilátó és a Székely Iránytű.
Visy Zsolt
Az Erdélyi Művészet közlése nyomán
Egy hozzászólás