Bánja-e a székely? (30.) – A Bögözi-medencében

Kétségtelen, hogy a község Nagyküküllő közelében elhelyezkedő települései előnyösebb helyzetben voltak korábban is, mint az odébb és magasabban fekvő, tagoltabb határral rendelkező három, felekezetileg is elkülönülő falu: Béta, Dobó és Vágás lakói. Agyagfalva és Magyarós vasúti megállóhellyel is rendelkezik, a községi bekötőutakon pedig mindössze egy, illetve másfél kilométert kell megtenni a faluig.

A folyó két partján, valamint annak közvetlen közelében lévő földterületek kiválóan alkalmasak gabona- és zöldségfélék termesztésére. Az ebben érdekeltek, azok a családok, melyek itt rendelkeztek birtokokkal, messzemenően éltek is ezzel a lehetőséggel. Udvarhelyszéken Bögöz, a Bögözi-medence – akárcsak Székelykeresztúr és vidéke – valóságos éléskamrának számított a Sóvidékhez vagy a Hegyaljához képest. Még a mezőgazdaság „szocialista átalakítása” (1962) után is sikeresen gazdálkodhatott itt a „közös”, azaz a termelőszövetkezet, gépészeti állomást (SMA) telepítettek a községközpontba, ahol szervizelték a környékbeli kollektív gazdaságok által használt gépparkot, a vonatállomáson pedig rámpákat, raktárhelyiségeket alakítottak ki a gabona és egyéb termények – pityóka és cukorrépa – berakodására.

Meg kell említeni, hogy a Héjjasfalva és Székelyudvarhely közötti szárnyvasút, amelynek hossza mintegy 50 km, egy jóval régebbi időszak, a dualizmus korának hozadéka (1888), amikor a Székelyföld különböző régióit igyekeztek bekapcsolni a vasúti vérkeringésbe. Ez a szállítási-közlekedési lehetőség – még akkor is, ha nem sikerült abban a korban, de azóta sem Székelyudvarhelyről Parajd és Csíkszereda felé megteremteni a kötött pályás kapcsolatot – mindenképpen jelentős gazdaságélénkítő szereppel bírt.

A Nagyküküllő és a vasút közelében haladó 137-es számú megyei út – amelynek teljes felújítása talán már ebben az évben elkezdődhet (ezt a riportot 2022. július-augusztusában készítettük, amikor hirtelen „forráshiány” keletkezett a megye költségvetésében) – tulajdonképpen országút jellegű és fontosságú, hiszen kijáratot biztosít a Segesvár–Kőhalom–Brassó közt haladó fő közlekedési folyosó, az E60-as gyorsforgalmi út, a fő vasútvonal, illetve Dél- és Közép-Erdély, valamint a Maros-völgye irányába.

A községközpont Székelyudvarhelytől 10, Székelykeresztúrtól 15, Segesvártól 37 kilométerre található, ami lehetővé teszi a viszonylag zökkenőmentes ingázást. Ha Segesvár napjainkban már nem, de Székelykeresztúr és Székelyudvarhely továbbra is vonzó a középiskolások és az aktív munkavállalók számára egyaránt…, Tovább

A külön meg nem jelölt felvételeket a szerző készítette