KultúraTörténelem

Trianon – megemlékezések a Kárpát-medencében

Simó Márton összeállítása

Tavaly gúzsba kötött minket a koronavírus. Az idén – úgy tűnik – kiengedett a markából. Vagy ki tudja?! Legalábbis: vagyunk még itt-ott, akik megmaradtunk… Trianon azonban nem ereszt. “Megfogyva bár, de törve nem” tekintünk szét a magyar glóbuszon emlékeztetve magunkat is a jóvátehetetlenre.

Farkaslakán is megemlékeztek a 101 évvel ezelőtti trianoni békeszerződés aláírásáról. A Nemzeti Összetartozás Napján tartott emlékünnepség a Lófő Lovascsapat, a Történelmi Vitézi Rend udvarhelyszéki tagjainak felvonulásával és a helyi ifjúsági fúvószenekar előadásával kezdődött. Az Emlékezés parkjában, a Trianoni emlékműnél a helyi és anyaországi elöljárók nemcsak a múltat idézték, hanem jövőbe tekintve ünnepelték azt, ami határokat átívelve összeköti a Kárpát-medence magyarságát.

Jakab Emil felvételei

Az egybegyűlteket elsőként Kovács Lehel polgármester köszöntötte. Beszédében kiemelte, a nemzeti emlékezés a Kárpát-medence magyarjai között, azt a feladatot rója ránk, hogy megértsük Trianon döntéseit és feldolgozzuk azokat, ugyanakkor lehetőséget is biztosít arra, hogy bebizonyosodjon, a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság a történelmi tragédia után is képes a megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására… Tovább


Székelyudvarhelyen családias, meghitt ünnepséget szervezett a trianoni békediktátum 101. évfordulóján a városi önkormányzat. A polgármesteri hivatal udvarán színes műsorral lepték meg a maroknyi megemlékezőt. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Farkas Balázs konzul mondott ünnepi beszédet.

Arról beszélt, hogy a rendszerváltás előtt bőven kijutott a megpróbáltatásokból, és mégis, minden nehézség dacára a határokon túl élők vállalták magyarságukat, ami történelmi léptékben is nagy teljesítmény. Őrizték az összetartozás érzését, tudták, hogy ami az anyaországban történik, az minden magyar ügye.

Nagyálmos Ildikó felvétele

A Himnusz eléneklését követően Bekő István Márton református lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez: „az a város, az a nemzet, ahol széthúzás van, erőtlenné válik. Erdély népe már nagyon rég megtanulta és törvénybe foglalta, hogy mit jelent együtt lenni, egymás mellett lenni, összefogni, a másság ellenére és tiszteletben tartásával. Tudjuk jól, hogy össze kell tartanunk. Az is győzelem, hogy több mint száz esztendő után is tudjuk egymást erősíteni, és egymásnak mondani: ne veszítsd el a reményt és a hitedet. Isten az ő népének igazi őre. Aki benne bízik, jövője van annak. E város nevében együtt kérjük az örökkévaló Istent, aki atyánkká lett a Krisztusban, maradjon minékünk oltalom” – fogalmazott igehirdetésében a református lelkipásztor. (Nagyálmos Ildikó, ESZM)


Hatvanban a Nemzeti Összetartozás Napján a Trianon téren gyűltek össze a helyiek. Az első világháborút lezáró békediktátumot 101 évvel ezelőtt írták alá, ennek eredményeképpen Magyarország elvesztette területeinek valamivel több, mint a kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét.

Horváth Richárd azt mondta: A magyar nép közösségéből sarjadó erő adott nekünk kitartást ahhoz, hogy egyenes gerinccel éljük túl a szélsőbal és a szélsőjobb uralmát Magyarország felett. Mi kezet nyújtunk egymás felé! – imádkozták magyarok milliói, s ez a tudat megmentett minket attól, hogy értékeinket elfeledve feladjuk a harcot.  A magyar nemzeti öntudat fennmaradt és eltörölhetetlen részét képezi gondolkodásunknak. Az egymás iránt érzett felelősségvállalás az, amely nem engedi, hogy elszakadjon a magyar a magyartól határainkon innen és túl.

– Egy rossz politikai döntés miatt hazánk a rossz oldalon lépett be egy borzalmas háborúba, s ennek komoly, tragikus következményei lettek. A magyar nép azonban emelt fővel, s büszkén vállalta e következményeket, megerősödve nemzeti identitásában, magyarságában. Mi hiszünk abban, hogy ezek az értékek ma is ugyanolyan fontosak, mint 1920-ban voltak. Mi hatvaniak ezeket az értékeket megbecsülve egységes közösséget alkotunk. Ugyanakkor, ha szétnézünk magunk körül látjuk, hogy vannak helyzetek ma is, amelyek társadalmunkat a széthúzás felé sodorják. Sokszor a különbözőségekre koncentrálunk, ahelyett, hogy üdvözölnénk azokat az azonosságokat, melyek magyarrá tesznek minket. Higgyék el, ezek az azonosságok a vérünkben vannak. Nyújtsuk tehát egymás felé a kezünket, s ne feledjük Trianon tanulságát, a magyarságot nem lehet szétszakítani! Tartsuk be felelősséggel múltunk intelmeit, mert csak így lehet jövőnk! Isten áldja a hatvaniakat és Isten áldjon minden magyart határainkon innen és túl! – zárta gondolatait a polgármester.

Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke és a Charta XXI vezetője azt mondta: két dolgot kell tennünk, hogy túl tudjuk élni a Trianon okozta sebeket. Az egyik a tanulás és megismerés, a másik pedig a kapcsolattartás.  – A magyarság összetartozását konkrétumokkal kell megmutatni. Ismerjük meg azokat a településeket, amiket elszakítottak és keressünk barátokat ezeken a területeken. Hívjük fel őket telefonon, tartsuk velük a kapcsolatot. Az egymást kereső kezet világában élünk, fogjuk meg ezeket a kezeket! Ez a nap pontosan erről szól! – fogalmazott… Tovább


Komáromban június 3-án tartotta a Magyar Közösség Pártja Komáromi Járási Szervezete a Trianon 101 elnevezésű, a trianoni békediktátum évfordulójára történő megemlékezését… Tovább


Kárpátalján a KMKSZ számos helyszínen gyújtotta meg a magyar nemzet összetartozásának tüzét. A központi őrtűz lángjai a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban lobbantak fel… Tovább


Vajdaságban Trianon indirekt következményeire is emlékeztek, a második villágháborúra és az az követő atrocitásokra, a kitelepítésekre, a soha be nem gyógyuló sebekre, amelyeket az ottani magyar és a német közösségnek kellett elszenvednie.

Az 1920. június 4-én Trianonban, a francia királyok kastélyában aláírt békediktátum Magyarországot megfosztotta ezer éve birtokolt területeinek kétharmadától, lakosságának pedig ezzel arányos hányadát kisebbségi létbe kényszerítette, nagyrészt olyan szomszédos országok hatalmának és népének kiszolgáltatva, akik végképp nem az igazságosságukról voltak ismertek a világ előtt. Hosszan lehetne sorolni a következményeket: megfosztás az anyanyelv és a saját kultúra gyakorlásától, szinte valamennyi évszázadokon át jól működő intézmény karhatalmi betiltása, vagyonelkobzás, kitelepítés stb. Valamennyi intézkedés szembe ment a trianoni békeszerződésben foglaltakkal… Tovább


Élő Székelyföld Munkacsoport

 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb