Hagyomány és új forma egy „hibrid” településen

Helyi tapasztalatokról és lehetőségekről tartunk tanácskozást civilek, építészek, vállalkozók, önkormányzati tisztségviselők és egyszerű érdeklődők jelenlétében. Felvázoljuk azokat a követendő és elrettentő példákat, illetve erővonalakat, amelyek formálják a különböző települések arculatát. Másutt jól működő módszereket mutatunk be, ráirányítjuk a figyelmet az organikus építészetre, illetve szólunk a népi anyag- és formahasználat fontosságáról, annak az építkezési kultúrába történő hatékony visszahelyezéséről és az építészetről, mint az önazonosság fontos eszközéről.

A szűk „szakmai” keretek között zajló konferencia 2021. február 27-én, szombaton délelőtt zajlik; előadások hangzanak el, majd „terepbejárás” következik és rövid kulturális program, illetve a következő tanácskozás helyszínének és műfaji sajátosságainak megnevezésével zárul.

A találkozó helyszíne: Szentegyháza, Köztársaság u. 24., Gábor Áron Művelődési Ház.

További részletekről, parkolási és egyéb technikai információkról Molnár Judith (telefon: (+4)0740099678) ad tájékoztatást.

A programot a Szentegyházi Gyermekfilharmónia (Fili) és az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport (ÉSZM) szervezi.

FRISSÍTVE!

HAGYOMÁNY ÉS ÚJ FORMA

A „hibrid” település Szentegyháza lehetséges építészeti jövőképéről – helyben és másutt hasznosítható ötletek, tapasztalatok, elképzelések

9.30 – Haáz Sándor (Fili) házigazdaként köszönti az egybegyűlteket. Rövid áhítat, közös ima Böjte Csaba testvér vezetésével;
9.40. – Simó Márton (ÉSZM) bevezetője – a mozgalomról, az előéletről, az Élet/ Jel kezdeményezésről a 2021-es évben;
10.00 – Csaba testvér a Dévai Szent Ferenc Alapítvány épületeiről – lehetséges vezérgondolatok: milyen jellegű objektumaik vannak – nevelőotthonok, foglalkoztató-házak, sport- és rekreációs központok, műemlék-jellegű, kulturális örökség szempontjából fontos helyek –; „jönnek” ezek az épületek?, odaadják a „romokat” Csaba testvérnek? vagy maga keresi a „bajt”? mi jellemző az anyag- és forma-használatra? kik a segítői? építészek, művészettörténészek, tanácsadók? miért van az, hogy ezek a házak szépen illeszkednek a környezethez, illetve kiemelkednek? példával szolgálnak ugyan, de nem követik? vagy követik a különböző közösségek, önkormányzatok, egyéb intézmények? milyen a kapcsolat a többi „civillel”? mit mondanak? könnyű Csaba testvérnek? mit tud javasolni? miért fontos a megfelelő felújítás és a szinten-tartás?

10.20 – László János abásfalvi házai – Mi motivál egy vállalkozót, hogy komoly összegeket „öljön bele” elhagyott falusi házakba? Hány ilyen felújításon „esett” ezidáig át? Van-e talonban egy következő? Sikerült-e feltámasztani a László Gyula-legendáriumot? Hogyan hat ez a folyamat Abásfalva többi lakójára, az elszármazottakra? Szívesen követik? Vagy úgy vannak vele, hogy könnyű neki? Miért könnyebb, mint másnak? Mennyire ragadós a példája? A helyhez kötődők, az egyház, a helyi civilek, az önkormányzat követi-e a kezdeményezését? Milyen új irányokban mozdult el újabban? A kovid mennyire érintette? Szünetelt a táboroztatás, viszont egyéb programok, a „slow tourism” működött-e, működik-e? Zajlik-e ott csapatépítés? Esetleg van-e olyan helyi projekt, amibe szívesen betársulna, hiszen Abásfalva épített öröksége egyike a legszámottevőbbeknek a két Homoród mentén?… Arról beszélgettünk a járvány előtt, hogy kulturális (fel)húzóerő lehetne, értékes építmény bőven akad ebben a faluban? Hogyan látja, épültek-e „marhaságok” ott mostanában?

10.40 – Köllő Miklós – építi és újjáépíti a házát – A családi építkezéstől indulva jut el a jeles szakember a közösségi építészet, egy általános pillanatfelvétel elkészítése felé. Érinteni a csűrök problematikáját. Felújított régi, vagy tájba illeszkedő új? Magánépítkezések és a hagyományos településkép – össze lehet hasonlítani a különböző székelyföldi tájegységeket. Milyen a helyzet ma Udvarhelyszéken ilyen szempontból? Hogyan kell? Hogyan érdemes? Akár példák felmutatásával is. „Sikeresek-e” ezek az építmények? Bekerültek-e a körforgásba? Látogatják őket? Valóban azok a programok zajlanak bennük, amelyeket ott elképzeltek? Mi a következő „nagy dobása”?

11.00 – Dobos Attila – magnak valók vagyunk – Arról, hogy mennyire jó lenne, ha minden faluban megtelepedne 2-3 olyan család, amely ragaszkodik a hagyományos jellegű építészeti formákhoz, a régi stílusú vidéki élethez, állatokat tartva, földműveléssel, életformával mutatna példát, és egyúttal gyakorolná a hagyományokat, a régi foglalatosságokat, hogy mintát szolgáltasson másoknak; ha legalább ennyi megmarad, akkor rengeteg érték átvihető.

11.20 –  Jó példák Csehétfalván – Lőrinczi Lajos lelkész-esperes Hagyományos Székely Jövő nevű kezdeményezéséről, megvalósításokról és a létrehozott intézmény működtetéséről; riportfilm. Mivel az esperes úr nem tud jelen lenni, levetítjük a helyszínen készült felvételt.
11.40 – Kérdések, ötletek, hozzászólások;
12.00 – Ráhangolódás a szentegyházi helyzetre – ez egy Makovecz Imrével készült, lassan húsz éves beszélgetés Kós Károlyról, Erdélyről, életformáról építészetről, jövőről; levetítjük (22’20”)

12.20 – Szentegyháza, a civilek, az önkormányzat és a jövőkép – Lőrincz Csaba frissen megválasztott polgármester előadása;
12.40 – A Fili településkép-formáló szerepe – Haáz Sándor előadása – műkedvelés, hagyomány világlátás;
13.00 – Makovecz Imre, templom, a helyi unitáriusok és Szentegyháza faluváros – Kelemen Szabolcs unitárius lelkész előadása a templom ötletéről, a terv megszületéséről, a mostani állapotról és a következő lépésekről.

13.20 – Szentegyháza lehetséges „építészeti útjáról” – a Makovecz-negyed, az új „Wekerle” megvalósíthatóságáról, hogyan segíthetnék ezt a településkép-védelmi táblák, létrehozható-e egy olyan laza „konzorcium”, amely térben és időben felvállalja és végzi majd ezeket a munkákat?

Nem volt szó eddig a rossz és a jó példák bemutatásáról. A begyűjtött képek levetítéséről és kommentálásáról. Talán itt marad rá idő…

14.00 – 15.00 – ebéd a Szépasszonyban;
15.00 – 16.00 – Haáz Sándor által választott helyszínek meglátogatása;
16.00 – Énekeskönyv-bemutató és éneklés;
17.00 – Zárszó – következtetések, érzékeny búcsú a következő találkozó reményében, amelyre minden bizonnyal Homoródremetén fog sor kerülni.

Az ebéd önköltséges, ára 20 lej.

Lehetőség szerint kérjük a közegészségügyi előírások betartását. A résztvevők hozzanak maszkot magukkal.

A programot Molnár Judith moderálja, betartatva a megszabott időkorlátokat, hogy a konferencia során tudjuk hiánytalanul érinteni a felvázolt tematikákat.

A címkép Fodor István felvétele. A külön meg nem jelölt szövegközi fotókat Simó Márton készítette.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport