ÉpítészetKultúraTörténelem

Charta XXI. – Körmöcbánya – KiMitTud (137.)

Trianon 100.

Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosa és pénzverőhelye. Város a mai Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában. Szlovákul: Kremnica, németül: Kremnitz, latinul: Cremnicium. Selmecbányától 40 km-re északra, a Bisztrica- és a Körmöc-patakok völgyében fekszik. 1920-ig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A várost sziléziai és türingiai német telepesek alapították a 12. században. 1328-ban „Cremnychbana”, 1332-ben „Cremnic”, 1335-ben „Cremnech”, 1338-ban „Cremnuch”, 1343-ban „Crempnuch”, 1389-ben „Chrempnichya”, 1394-ben „Chrempnichya”, 1394-ben „Cremnicia” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Károly Róbert 1328. november 17-én szabad királyi bányavárosi jogokkal látta el és megalapította pénzverdéjét.

Körmöcbánya központja – Fotó: Utazzteis.hu

1433-ban elfoglalták és kifosztották a husziták. 1449-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta. 1462-ben békekötéssel szerezte vissza Mátyás király. A 16. században elterjedt a reformáció, a visszatérítés a jezsuiták révén 1653-ban indult meg. 1652-ben papírgyárat alapítottak itt. A város 1696 és 1788 között országos vásártartási jogot élvezett.

A 15. század közepén a város 9 városnegyedből állt, 250 házában 690 családban mintegy 3000 lakos élt. Ekkor évente itt már tizennégyezer körmöci dukátot vertek. 1715-ben 474 adózó polgár és 193 zsellércsalád lakta; közülük 390 bányász, a többiek nagyrészt kézművesek voltak. 1767-ben bányáiban összesen 1299 bányász dolgozott. 1787-ben Körmöcbányának 509 háza volt, 1152 családdal és 5147 lakossal. 1828-ban 538 házában 4944 lakos élt.

A városba vezető vasútvonal 1869 és 1872 között épült. A század vége felé egymás után épültek gyárai és üzemei.

1910-ben 4515-en lakták, ebből 1514 német, 1501 magyar és 1482 szlovák. 2011-ben 5601 lakosából 4903 volt szlovák, 61 cigány, 45 német és 27 cseh. Napjainkban 5368 lakosa van (2017).

Aranyérme Mátyás király idejéből

Turisztikai nevezetesség a nyugati és déli oldalon meglévő városfalai, valamint a déli alsó városkapu és a délkeleti és délnyugati saroktorony. A város északkeleti részén emelkedő hegyen áll az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom, amelyben minden év július-augusztusában orgonafesztivált szerveznek. Búcsújáróhelya a 13. századi eredetű ferences templom, benne a Lorettói kápolna és az 1750 körül festett Mária-kép.Szintén 13. századi a Szent András körtemplom, amely a vár eredeti temploma. Az egykori pénzverdében működő városi múzeum a helyi bányászat és a pénzverés történetéből nyújt gazdag ismertetést.

Az egykori pénzverde ma városi múzeum – Fotó Slovakia Travel

Jeles szülöttei közül említjük Bátori-Schulcz Bódog (1804-1885) honvédezredest, Ferenczy Valér (1885-1954) festő-grafikust, B. Kokas Klára (1907-1962) filmgyári díszlet- és jelmeztervezőt, filmproducert. Itt élt és dolgozott 1790-től 1820-as nyugdíjazásáig Simai Kristóf (1742-1833) piarista tanár, drámaíró, nyelvész, itt készítette jegyzeteit az egyik első magyar szakácskönyvhöz 1795 és 1799 között. Itt élt és dolgozott Krizskó Pál (1841–1902) körmöcbányai városi levéltárnok.

A külön meg nem jelölt felvételek a település Fb-oldaláról valók

Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Slovakia Travel, Arcanum.hu, Hazajaroegylet.hu, Felvidek.ma, Magyarkurir.hu

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb