Trianon-törvény – kihirdetve

Úgy tűnik, hogy szó sem lehet arról, hogy túllépjünk a Trianon-traumán. A román törvényhozás ebben a járványtól és gazdasági válságtól súlyos időszakban fontosnak tartotta érdemi vita nélkül átvinni a parlament mindkét házán és megszavazni ezt az – ország nem román nemzetiségű polgárait megalázó – újabb törvényt, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.

A jogszabály szerint a jövő évtől kezdődően ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. És újabb munkaszüneti nap, amelyet kihasználhatunk – esetleg – arra is, hogy másképp emlékezzünk erre a számunkra gyászos döntésre. Feltételezhető, hogy elvárják majd tőlünk, hogy megcsonkításunk évfordulóján hóhérainkkal vigadjunk, mint megannyi walesi bárd. Feltételezem, hogy büntetni fognak, ha nem úgy áll majd a zászlónk, s nem hörgünk evoét.

Az ország pandémiától és szűkkebeltől szenved, amelybe nem fér tiszta levegő, és a valóság oxigénje nem jut el a vérkörökig. Ráadásul folytonos választási betegség kínjától szenved, amelynek kórusában ma a mindent elfedni képes nacionalista mellveregetés olyan, mintha kendője lenne a bajnak. Holott nem az.

A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell majd számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

Most ki az ultranacionalista és ki a hazug?

„A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországához, Romániához történt visszatérését jelentette – írta hatalmas csúsztatással a törvénytervezet indoklásában annak előterjesztője -, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte”. Titus Corlățean szociáldemokrata (PSD) szenátor, aki 2012 és 2014 között külügyminiszter is volt – a részükről gyakorlattá vált arrogáns és buta magabiztossággal azt vallja, hogy a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”.

A románoknak bűntudatuk van – érdemtelenül sokat nyertek Trianonban, és nem igazán jó gazdái a birtoknak

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke rávilágított arra, hogy teljesen haszontalan és ártalmas a román többség hatalmát fitogtató törvény, amely tulajdonképpen bűntudatról árulkodik. „Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni.”

Feltételezhető, hogy 2021-től munkaszüneti napot rendelnek el minden június 4-én. Idén nem tudtunk méltóságteljesen megemlékezni. Jövőtől immár intézményesített lehetőségünk lesz rá. A mi „ünneplésünk” másról, másképp szól majd, jeléül annak, hogy ez nincsen rendben, s ha ők (!) így állnak hozzá, akkor nem, nem is lesz soha.

Iohannis óvatos volt – egy ideig

Az elnök korábban visszaküldte vitára a törvényt. Alkotmányossági óvásában Iohannis azzal érvelt, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, felülvizsgálati kérelmében pedig azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született. Arra figyelmeztette a parlamentet, hogy Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.

Miután a törvényhozás másodszor is változatlan formában erősítette meg a Trianon-törvényt, az államfő kénytelen volt kihirdetni annak hatályba lépését.

Az MTI és a Maszol.ro közlése nyomán

Élő Székelyföld Munkacsoport