KultúraTörténelem

Trianon 100. – Versec (145.)

Charta XXI. - KiMitTud?

Város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Neve zerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet. Belgrádtól 85 km-re északkeletre, az Alföld peremén, a Verseci-hegység lábánál, a román határtól 14 km-re fekszik. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Verseczi járásának volt a székhelye.1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.

A település csak a 15. század elején tűnik fel okiratokban, melyek szerint többségében szláv lakossága volt. Neve is szláv eredetű, a podvrsan („orom alatt”) vagy vrhsácz („hegyes hely”) elnevezésekből származtatják. 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben Verschecz néven fordul elő. Várát Zsigmond király építtette. A törökök a falut teljesen elpusztították, 1552-ben pedig a várat is bevették. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt.

Az új központ – Fotó: Wikipédia

1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le itt és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került. A török uralom megszűnésével a város a Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek érkeztek. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját.

Szent Gellért templom – Wikipédia

1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1817-ben szabad királyi város lett. A vasúti hálózathoz 1858-ban csatlakozott. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és egész Európában terjesutette a verseci borokat.

A helyi románok görögkeleti temploma – Fotó: Wikipédia

1840-ben 15 503 lakosával a Temesi Bánság legnépesebb települése volt. 1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. 1944-ben a német lakosságot elűzték a városból. 1948-ban 23 038 lakosa volt. 2002-ben a város lakosságának 77,5%-a szerb, 4,9%-a magyar, 4,7%-a pedig román nemzetiségűnek vallotta magát. Napjainkban 37 501 lakosa ven.
Római katolikus temploma 1860-1863 között épült Schulek Frigyes tervei szerint. Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek. Októberben zenei fesztivált tartanak.

A rekonstruált verseci vártorony -Fotó: Wikipédia

 

Itt született Herczeg Ferenc író 1863. szeptember 22-én (mh. 1954); 1883. január 5-én Dimitrije Sztojakovich néven a későbbi magyar tábornok, miniszterelnök Sztójay Döme (mh. 1946).

Címképen: Versec panoráma – Fotó: Wikipédia

Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Arcanum, Balkanutazo.com, Hazajaroegylet.hu, Vrsac.com. Adattar.vmmi.org

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb