Az egész Európai Uinónak az lett volna az értelme, hogy a maga gigaiparával Ázsia és az Amerikai Egyesült Államok ellenpólusává válik. Például nagy közös termelő gyárakkal, robosztus, egészséges mezőgazdasággal, tanult emberfőkkel. Épp ezeket építették le.
Itt van már a bő évtizedes Boeing-botrány… Milyen jó lenne, ha az EU-ban tudnánk szórni kifelé az egyébként sokkal jobb Airbus-t. Ez lett volna a lényeg. Csak valahogy a Nyugat féltette megosztani azt, amije van, de elvettee a kellettől, ami nekünk volt. Mert valahogy egyébként ez a kapitalizmus természete, lehet hogy ez a nagy összeborulás még ipari szinteken sem működik, lehet, hogy mégis csak a fránya nemzetállam az igazi, kifelé még az államérdek. Kísérleti nyulak voltunk és vagyunk, immár második évszázada.
Ez az összehasonlítás a legnépszerűbb Airbus és Boeing repülőgépek férőhely-kapacitását mutatja be. A rövid távú repülőktől a hosszú távú óriásokig mindkét gyártó a maga módján uralja az eget.
Valójában a katonai demoralizálás/erkölcsi zűrzavarkeltés egyik eszköze az IMPOTENS pride. És még csak szégyenérzetük sincs. Büszkék a semmire, az aberrációra. Szeméremsértésről nem is hallottak. A hedonizmus posztmodern formája. A felforgatóknak azért is van szüksége a pride-re, mert az ott reklámozott impotens LMBTQ és impotens homoszexualitás megszünteti a lakosság normális szaporodását.
Külföldi turisták járják a Gyimes-völgyét. Gyönyörködnek az érintetlen szépségű, gyönyörű tájban, csodálják a hegyoldalakon kaszáló csángókat. Egyikhez odalépnek s megkérdik:
– Bácsi, hogyan lehet, hogy ilyen meredek hegyoldalon a tehenek képesek megállni és legelészni? Mire a csángóember így válaszol:
– Hát úgy, kérem szépen, hogy figyelje meg, a külső lábuk rövidebb…! – Naháát, tényleg, mereszti szemét az állatokra a tápos természetjáró…
A Fekete Sziklák (Black rock) ingatlankezelő nem hajlandó részt venni Ukrajna újjáépítésében. A több mint 500 milliárd dolláros kárba nem mer befektetni. Így lesz a szomszédos ország lassan olyan, mint az internetes hiba: „404-hiba, az oldal nem található” mintájára: 404 country… Hiba, az ország nem található…
Álmomban két macska voltam és játszottunk egymással.
Európában kit kell felhívni, ha szeretnék valamit? – kérdezte Kissinger évekkel ezelőtt…
Ahogy én járom a néptáncot, olyan nép nincs is…
Volt egy iráni kollégám, jópofa fickó. Kérdeztem, hogy milyen ünnepeket tart meg. „Én? Mindent! Karácsony, húsvét, ramadan, mind jöhet…”
Te Bözsi, mondtam neked valaha, hogy jól főzöl?
– Hát nem…
– Akkor mit mind főzöl?!
Vincenzo Natali A kocka című filmje rendkívüli erővel jeleníti meg a fény és a látás kontrasztját. A kockából, helyesebben a kocka-labirintusból kijutni igyekvők egymásra támadnak, megakadályozva egymást a kijutásban, épp a szabadulás várva –várt pillanatában. Az egyetlen kiszabaduló szereplő egy autista fiatalember, aki egyszerre képviseli a filozófust, aki magába zárkózik, a zseniális elmét, aki gondolkodik, és a hit titkát őrző embert. Mikor kijut a szabadba, ott olyan káprázatos fény fogadja, hogy ő abban semmit sem lát. A néző sem. A barlangból kijutva tényleg nem fogunk látni. A fénybe ugyanis nem lehet belenézni, ott nincs semmi látnivaló. A színről színre-látás is, legmélyebb jelentésében megvakulás. Messze túlmutat a szem képességein. Lásd emmauszi tanítványok és a Föltámadott… Aki engem lát, látja az Atyát is. (Jn 14,9) – (Balázs Zoltán nyomán)
Ha a csivava sokat ugat, még a végén felborul…
Van itt minden, mint a jó boltban: elítélték Szumiban azt az ukrán dezertőrt, aki egészen egyedi megoldást választott a front elhagyására. A meg nem nevezett férfi ellopott egy páncélozott harcjárművet és meg sem állt az otthonáig, Poltaváig. Az ukrán katona idén januárban tulajdonította el a francia gyártmányú VAB járművet, feletteseinek azt mondta, tankolni megy, ami meg is történt, csak hát nem a frontra tért vissza. A bíróság végül dezertálás és katonai felszerelés lopásának vádjában elítélte a katonát, akinek hét évet kell egy ukrán börtönben töltenie.
Ahogy a szorongás is lehet generációs probléma, az elbizakodottság is. Nem jöhet jobb a helyére.
A teológia és a költészet segíthet, de a fény homálya megmarad. Dante szavaival élve: csupán visszavert fény. (Balázs Zoltán nyomán)
A tízparancsolat életbe ültetése kétezer éve folyamatban van. Vagyis még nem történt meg… Khm. (Dr. Kincses Előd nyomán)
Az a szomorú, hogy amit ők ilyen demokratikus alapnak gondolnak, abból először volt három hónapunk, majd negyven, aztán négy, majd nyolc év és kivétel nélkül mindig elviselhetetlen volt. Semmi okunk rá, hogy a hitványságaikkal foglalkozzunk, és 2012 óta teljesen nyilvánvalóan ez már gyakorlat, és ami a legjobb, nem is kellenek. Na, ez sérti a csőrüket.
Egyszer Franz Beckenbauertől, a „császártól” megkérdezte egy szemtelen sportriporter:
– Tudja, hogy ön több pénzt keres, mint a kancellár?
– Tudom, jött a válasz, de jobban is focizok…
A temetőink a ragaszkodás és a hűség látható jeleivel tulajdonképpen a szeretet arra irányuló kísérletei, hogy szeretteinket megtarthassuk, hogy még egy darabka életet adhassunk nekik. Egy kicsit valóban tovább is élnek bennünk – nem ők maguk, hanem csak valami belőlük… Isten viszont nemcsak emlékeket, gondolatokat, utóhatásokat, hanem mindenkit meg tud tartani a maga mivoltában. (J. Ratzinger)
A kapitalizmus az ember ember általi kizsákmányolása. A szocializmus pedig épp fordítva… (G. B. Shaw)
A múlt század kilencvenes éveiben történt, egy nagyvárosi plébánián. A plébános, szellemi ember lévén sokat olvasott, sokat írt. Főleg éjjelente, mert napközben nagy volt a hajtás. Ekkor tudott elcsendesedni és a tudományos munkájának élni. Kopogtatta is serényen az írógépét, hiszen akkoriban még nem volt számítógép. A szomszédos káplánszobában a káplán hallotta az írógép kattogását még éjjel kettőkor is, utána nagy nehezen belealudt. A reggelinél meg is kérdezte a főnököt:
– Kanonok úr, mi volt az a kattogás az éjjel? Mire a plébános így válaszolt:
– Látja, tisztelendő úr, az éjszaka általában két dologra jó, ha az ember nem tud aludni: a testi és a szellemi termékenység gyakorlására. Nekünk az utóbbi jutott…!
Irán lakosságának 61%-a perzsa, 16%-a azeri, 10%-a kurd és legkevesebbje az arab (2%). Mégis sokszor learabozzák őket, amit kikérnek maguknak, joggal.
Az egyetemes egyház nem a helyi egyházak szövetsége, hanem azoknak az anyja. (J. Ratzinger)
Hirdetés a francia edzőtermekben: A „felesége” veri magát? Jelentkezzen önvédelmi tanfolyamra az edzőtermünkben!
A toy-toy/tik-tok celebsztárok életműdíjat kapnak a DJ-szövetségtől, mert akkora influenszerek, hogy na,- miközben kábítószer fogyasztásra biztatják a mai fiatal nemzedéket, tönkrevágva őket örökre. Díler strici a király!…
A szerzetesek jellemző módon nem is a regula betartását ígérik meg, hanem azt, hogy a regula szerint élnek.
Nem kell csodálkozni a szomszédok brutális kényszersorozásán: csak teltesítenek egy újabb EU-s csatlakozási fejezetet…
Mindenkinek jobb lenne, ha Oroszország visszavonulna az 1989-es szovjet határok mögé…
A mai illegális bevándorló ilyen sajátosan gondolkodik Európában: Ha illegálisan érkezek az demokratikus, ha bezárnak érte vagy kitoloncolnak az antidemokratikus. „Édi baba…”
– Komám, te miért jársz a tengerre, hát még úszni sem tudsz?!
– Tudod, én szeretem bámulni a tengerparton a hölgyek háromrészes fürdőruháját…
– Három, hogyhogy?
– Szalmakalap, napszemüveg, strandpapucs…
Zselé támadja Moszkvát, a Krímet és a Fekete-tengert… Napóleon is Moszkva „alatt” védte a francia határt. Minő egybeesés.
Már megint kopognak a mennyország kapuján. Péter apostol kinyitja. – Szia. Mi járatban?
– Meghaltam, és be akarok menni.
– A neved? Péter belenéz a NAGY KÖNYVBE. Aztán újra.
– A neved nincs itt. Nem jöhetsz be. A gazdag erre felemelte hangját: – Mi ez az egész? Tudja egyáltalán, kivel beszél? Én sikeres bankár voltam, és rendszeresen fizettem az egyházi adót! Engedjen be, vagy keményebb eszközökhöz folyamodok! Péter: – Rendben, megkérdezem a Főnököt. Mindjárt jövök.
A gazdag ember vár. És vár. És vár. És vár. Péter visszajön:
– Beszéltem vele. A gazdag:
– Na látja! Mondtam, hogy megoldjuk. Mit mondott a Főnök?
– Visszakaphatja a pénzét.
Kijev környékén az ablakokra is az van kiírva: Kijárat!
Honnan jön a fény? (…) A szív egyszerűsége, vagy a pengeéles, bölcs logika? Tapasztalás vagy tanulás? Ágoston és Tamás gyakran elbeszélt egymás mellett. Nem a felvilágosodás találta fel a spanyolviaszt, a középkor is kereste az igazságot, de nem volt végérvényes válasza, miként juthatunk a fényre… De egyvalamit biztosan gondolt: hitte, hogy nem bennünk van a Nap, melynek fénye nélkül tüzet sem lehetne gyújtani. (…) Az igazi világosság számunkra rejtve van, s csak az öröklétben élőknek fényes. Nekünk lámpásaink vannak: az ész és a szív is világít, eligazít, vezet, de paradox módon ez a fény valójában annál erősebb, minél sötétebb vidékekre érünk. Ám ahogy a fény felé közeledünk, a lámpa egyre szükségtelenebb. A nappali tűz lángjai átlátszóak, alig valóságosak. Így elménk és szívünk fénye nemcsak világosságra, hanem a legmélyebb sötétségbe is vezérelheti az embert, ahol csak denevérek és démonok lakoznak. De megtalálhatjuk vele a kivezető utat is. Ám ahhoz, hogy egyáltalán keresni kezdjük, hitre van szükségünk. (…)
A fényre vezető hit mindig csoda. Ahogy ugyanis közeledünk a valódi fény felé, s a belső fények ereje elhalványul, az ember könnyen tétovázni kezd. Vonzza még az ismeretlen fény, mégis egyre jobban csábítja a jól ismert világ, mert úgy érzi, ahová a hit eljuttatta, oda saját lámpásai vezették. Ez volt a felvilágosodás és a romantika kísértése… Mert a saját fényünk, a saját lámpásaink, a mélység felé világítanak jobban. (Balázs Zoltán nyomán)
Az életet nem a lélegzetvételek számával mérjük, hanem azokkal a pillanatokkal, amikor elakad a lélegzeted…
