Esterházy János élete példa; példája az európai keresztény értékek melletti, félelem nélküli bátor kiállásnak és kitartásnak – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen és díjátadón vasárnap az Országházban. Esterházy Jánost azonban mindössze 56 évig tartó földi útja a 20. század legnagyobb magyarjainak sorába emelte.
Úgy fogalmazott: a kereszténység ősi törvénye, hogy a vértanúság a legnagyobb, legönzetlenebb, legértékesebb cselekedetek egyike. Rendkívüli hitre van szükség ahhoz, hogy az igaz úton mindvégig kitartó ember a földi életét feláldozza saját meggyőződéséért és másokért – hangsúlyozta. „Március 8-án gróf Esterházy János mártírhalálának 69. évfordulóján találkozunk. Jó okunk van évről évre megtenni ezt, hiszen éppen Esterházy Jánostól tudjuk, idézem: csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg, azok példát adó munkássága” – mondta.
A miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, hogy újra és újra emlékeztet Esterházy Jánosra. Hangsúlyozta: egy kitüntetést nemcsak a névadó minősít, hanem a kitüntetettek is. Idén újra két, a magyar nemzet szolgálatában érdemeket szerzett személyiség veheti át az Esterházy János-díjat – mondta, méltatva a két díjazott, Fónagy János politikus, gazdasági és közlekedési szakember, valamint Orosch János nagyszombati érsek munkásságát.
Az elismerést Fónagy János közéleti és szakmai teljesítményéért, a Rákóczi Szövetség ügyének elkötelezett támogatásáért vehette át, valamint mindazért, amit a magyarországi zsidó közösségek képviseletéért tett és tesz. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Fónagy János életútját felidézve méltatta a díjazottat. Mellette Szabó György, a MAZSÖK elnöke is méltatta munkásságát, kiemelve, hogy élete elválaszthatatlan a holokauszt tragédiájától. Mint mondta, pályafutása arra tanít minket, hogy a legmélyebb történelmi traumákból is fakadhat építő akarat és a nemzet iránti rendíthetetlen hűség. Fónagy János a Kárpát-medencében való együttélésről szólva a saját családja történetéről beszélt. Mint mondta, a Kárpát-medencei kaleidoszkóp színes képet ad, és ez lehetőség számunkra. „Ezért nem szabad innen elmenni, mert ennél színesebb, szebb világ nincs” – fogalmazott.
Orosch János mindazért kapott elismerést, amit Esterházy János kultuszáért, valamint a szlovákiai magyar katolikusok és a kereszténység szolgálatáért tett és tesz. A díjazottat Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke méltatta, köszönetet mondva többek között azért, hogy a béke, az igazság embere. „Esterházy János nem csupán bátor politikus volt, hanem modern hitvalló, Krisztus hűséges, élő tanúja” – mondta Orosch János, felidézve életútját. „Áldozata kötelez bennünket, kötelez a törhetetlen hűségre, az igazság melletti bátor kiállásra és a szeretet tanúságára a mai bonyolult világban” – mondta. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: szövetséget kell építeni Esterházy János szellemiségének érvényesítésére és védelmére, annak érdekében, hogy az ő szellemisége legyen nemzetpolitikánk és külpolitikánk vezércsillaga.
A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden év márciusában Esterházy János életművére emlékezik és Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik, illetve amelyek az ő szellemében, a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kimagasló tevékenységet fejtettek ki.
Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte „a fasisztákkal való együttműködésért”. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt év börtönbüntetésre módosították.
Az MTI jelentése nyomán
