Valahogy olyan volt a hétvége, hogy minden egyébbel foglalkoztunk, de valahogy a túlfogyasztás nem jutott eszünkbe. Bizonyos szempontból uborkaszezon van. Bizonyos jelenségek most épp nem zajlanak. Azt szokták mondani, hogy július végétől szeptember elejéig szabadságol a politikum, az európai iskolák gyermekei vakáción vannak, s a szülők is velük tartanak különböző üdülőhelyekre, vagy egyszerűen hazatérnek, keresve a vidéki gyökereket.
Az ipari termelés is takaréklángon. A kulturális programok pedig a fesztiválszezon berkeiben „csúcsosodnak”. Amolyan visszafogott művelődési élet zajlik csak, ami fel-felbukkan a búcsúk és a falu-, meg a városnapok környékén… Az igazi uborkaszezon pedig azáltal is mutatkozik, hogy a kertekből szép lassan befőttesüvegekbe vándorol a termés, hogy legyen majd amit télen elővennünk a kolbász és az oldalas mellé. Ez a „tényleges” uborkaszezon. És nem csak uborkáról szól. Nyilván. Mert akinek háztáji kertje van, az vért izzadott az elmúlt hetekben… Tovább
