Élet-módErdélyKözéletKultúrapolitikaPublicisztikaRomániaSzékelyföld

KISEBBSÉGI ÜGYEINK – Tapogatozó magyar kormány és tartós belpolitikai válság

Hírösszefoglaló

Megszokhattuk az anyaországi parlamenti választásokat követően, hogy új arcok jelentek meg a külpolitikában és a magyar-magyar kapcsolatokban. Aki pedig figyel Bukarestre, az tapasztalhatta – ha nem követte a híaradásokat, akkor is érezhette – , hogy megrendült a bizalom a regnáló politikai elitben, s maga a kormányzati és a parlamenti garnitúra frakciói sem bíznak egymásban, olyannyira, hogy közben erősítik az általuk sem kedvelt, de minden szinten csak úgy erősödő ellenzéket, az „aranyos” szélsőjobbot.

Ami a határokon átívelő kapcsolattarttást és támogatási rendszert illeti, egyelőre nagy a csend. A Tisza-kormány úgy tesz, mintha épp most szeretné feltalálni a spanyolviaszt és a demokráciát, miközben felfedezi a határon túli magyarságot is, amely egyébként bizonyítottan nagyjából jobboldali, Fidesz-KDNP párti volt, és a több parlamenti cikluson átívelő erővel együtt elveszítette a választásokat. A Fidesz olyannyira, hogy talán meg sem marad. A képviselt értékrend és az irányvonal a majd az ismét megerősődő, ráncfelvarrott kereszténydemokrácia által élhet majd tovább. Ha egyáltalán… Nekünk pedig, kisebbségieknek, akik még vagyunk, élnünk-halnunk kellene. Nyugodt körülmények közt. Itthon.

2023. július 8. – A múlt elfoglalásának egy újabb állomása: új fakereszteket helyeznek el a máshol nyugvó román hősöknek a honvédség álatal létesített első és második világháborús katonai temetőben – Fotó: Veres Nándor/ MTI

Az elmúlt másfél évtizedben az erdélyi magyarok megszokták ezt az irányt

Kialakultak bizonyos kapcsolatrendszerek, amelyek jóvoltából a jól vagy rosszul kezelt csatornákon, de igen komoly támogatások érkeztek. Olyan intézményrendszer épült ki, amely valóban pótolja szellemiekben, jelképesen és kulturálisan a ma már több országra szétszabdalt magyarság fizikai egységét, a szellemi megmaradást szolgálja a megteremtett vagy újjáépített szimbólumok révén. Ilyen a Hagyományok Háza, az MCC hálózata, a Nemzetstratégiai Kutatóntézet, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány stb.

Vajon miért gond a baloldalnak, hogy a Fidesz kormányok idején a magyar állam a Trianon előtt Magyarországhoz tartozó területeken vásárolt ingatlanokat? Ezeket fel kell, fel lehet újítani, aztán működtetni őket. Adott esetben sok ilyen objektum haszonnal üzemeltethető, szimbólumértékük, prezstízsjellegük pedig egyértelmű…

Néhány támogatás és bejáratott program körül nagy a csend. Sokan nem találják a „haveri” kapcsolatokat.

Olykor megítélt támogatásokat vont vissza, vagy akadályozott ez az új garnitúra. A huzavona miatt a Szentegyházi Gyermekfilharmónia nem tudott kijutni Törökországba. Több fesztivált és városnapot Erdélyben szerényebb külsőségek közt tudtak megtartani ezen a nyáron. Néhány intézményhálozatot átszerveznek vagy takaréklángon próbálnak tartani. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) népviseleti találkozói és egyéb programjai körül is nagy a csend. Idén vélhetően elmaradnak, talán majd a jövő évben, összevontan, más intézményi keretek közt folytatódhatnak… Szó nem esett a könyvkiadási és irodalmi támogatásokról, bizonyos ösztöndíjakról, a Nemzeti Kultuárlis Alap és a Bethlen Gábor Alapítvány kisembereknek és egyszerű civilszervezeteknek szánt megismétlődő kiírásairól stb.

Az erdélyi magyar politikai elit keresi a párbeszéf lehetőségét, folytatni kívánja az együttműködést. Abba a folyóba már nem lehet visszalépni… Keresni kell az új vízfolyásokat, az új medret, még akkor is, ha szárazság van, és mindenfelé recesszióról beszélnek.

Kollai István mondja a Krónika munkatársának: „Le kell zárni a múltat, hogy meg tudjuk nyitni a jövőt”

A Tisza-kormány szeretné mielőbb lezárni a korábbi külhoni támogatások „számvetését”, hogy a vitatott ügyek tisztázása után a jövőre lehessen összpontosítani – jelentette ki a Krónikának Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A Kolozsvári Magyar Napok alkalmából készült interjúban az erdélyi autonómiatörekvésekről, a kisebbségi és nyelvi jogok érvényesítéséről, a román társadalomban erősödő szélsőségekről és az új magyar–magyar párbeszéd formáiról kérdezték az anyaországi politikust. Kollai István szerint Budapestnek a jövőben is aktívan jelen kell lennie a külhoni magyar közösségek életében, a hosszú távú cél pedig az, hogy a határon túli magyarok otthonosan érezzék magukat szülőföldjükön, és minél kevesebb rossz kompromisszumot kelljen kötniük magyarságuk megéléséért… Tovább

A Kolozsvári Magyar Napok megnyitóünnepségén Kollai István (j1) Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is találkozott – Fotó: Orbán Orsolya/ Kronikaonline.ro

Kelemen Hunor: „A nehéz időkben nem eltávolodni, hanem közelebb kell kerülni egymáshoz”

A román belpolitika is terítékre kerül pénteken a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az 1568 Bistroban „Józan ésszel a romániai politikai káosszal” mottóval Rostás Szabolccsal az aktuálpolitikai helyzetről beszélgetett.

Ezen a találkozón a kormányválság, a gazdasági helyzet, a megélhetési nehézségek, valamint a Románia légterébe berepülő drónok által kiváltott biztonsági aggályok is terítékre kerültek… Tovább

A romániai viszonyokról és a magyarországi nemzetpolitikáról egyaránt szó esett a Rostás Szabolcs politológus-újságíró és Kelemen Hunor, RMDSZ szövetségi elnök közötti beszélgetésen – Fotó: Orbán Orsiolya/ Kronikaonline.ro

„Ha így folytatjuk, nem ússzuk meg az AUR-kormányzást!”

Több mint száz napja ügyvivő kabinet irányítja Romániát, a korábbi koalíciós partnerek továbbra sem jutottak egyezségre, a közalkalmazotti bértörvény elfogadásának határideje pedig vészesen közeleg… Tovább

 

A Kolozsvári Magyar Napok 2026-os műsorfüzete itt megtekinthető, illetve letölthető!

 

 

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb