A Magyar Írószövetség lapjának augusztusi száma gazdag és mélyreható szellemi útravalót kínál az olvasóknak, amelynek egyik kiemelkedő fókuszpontja a magyar metafizikai gondolkodás nagymesterének öröksége. Elvek, világképek barkácsolása helyett Hamvas Béla a világon túli isteni Rendet kutatta – hívja fel a figyelmet a hamvasi alapokra a Magyar Naplóban Varga Mária irodalomtörténész.
A tanulmányból kiderül, hogy a magyar szellemtörténet és irodalom egyik legeredetibb írója és filozófusa azt az elvet vallotta, hogy az ember alapvető feladata nem más, mint az, hogy ezt a kezdetektől való isteni Rendet megismerje, és benne ugyanakkor saját helyét is megtalálja.
A kiadványt Erős Kinga lapkezdő jegyzete vezeti fel, amely az idei Tokaji Írótábort állítja a középpontba. A versrovatban Nagy Lea, Végh Attila és Székelyhidi Zsolt művei mellett Kókai János és Hodossy Gyula költeményei is helyet kaptak. Ugyancsak a lírához kapcsolódik a pályájának harmincadik évfordulóját ünneplő Lajtos Nórával készült interjú. A Gobelinpillangó című verseskötete kapcsán a szerzővel a könyv szerkesztője, Luzsicza István beszélgetett. Az interjúban Lajtos Nóra visszautasítja azokat a kritikákat, amelyek szerint verseinek sötétebb tónusa személyiségromboló lenne; mint fogalmazott, költészetét sokkal inkább terápiás jellegűnek tekinti, amely segít az olvasóknak feldolgozni a veszteséget, a magányt és az alapvető emberi kríziseket.
A szépprózai blokkban Lokodi Imre novellája mellett Novák Valentin és Bódi Péter regényrészletei olvashatók. Bódi Péter egyúttal a lap Nyitott Műhely rovatának augusztusi vendége is. A Vermes Nikolett által készített interjúban az író a szubkultúrákról, az irodalom társadalmi helyzetéről, valamint a digitális kommunikáció nyelvi sajátosságairól nyilatkozik. Bódi hangsúlyozza, hogy a chat-nyelvben rejlő elgépelések, reakcióidők és a fizikai jelenlét hiánya mind sajátos jelentéstartalmat hordoznak, miközben az írói mesterség kockázataira is rámutat: a prózaírás fiktív kontrollja könnyen torzíthatja az alkotó valóságérzékelését.
A művelődéstörténeti és esszérovatban a Hamvas Béláról szóló tanulmányt kiegészíti Halmai Tamás Czigány Györgyöt idéző írása, valamint Sturm László esszéje, amely Gelléri Andor Endre Villám és esti tűz című novellájának motívumrendszerét vizsgálja. Az irodalomelméleti anyagok között Filip-Kégl Ildikó tanulmánya olvasható, amely a Nobel-díjas Annie Ernaux két regényét elemzi a szerelmi és az érzéki motívumok szempontjából.A lapszámot záró Könyvszemle rovatban Zsidó Ferenc Bódi Péter Hexagon című sci-fijéről, Végh Attila Dippold Pál Mindig most van című emlékkönyvéről, Dálnoki Zoltán pedig Jezsó Ákos történelmi trilógiájáról ír recenziót. Árkossy István a Jánosi Zoltán és Kondor-Szilágyi Mária által jegyzett, az MMA Kiadó gondozásában megjelent „A világ képeiben mi vagyunk”. Nagy László, a képzőművész című albumot mutatja be. A költő képzőművészeti alkotásaiból készült reprodukciók egyúttal a Magyar Napló augusztusi számának illusztrációiként is szolgálnak.
A Magyar Napló szerkesztőségének közlése nyomán
