Felújították és átadták az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek számító Gyárfás-kúriát Székelykeresztúron. A műemléképület – ahol a költő a fehéregyházi csata előtti éjszakáját töltötte – a jövőben kiállítótérként és rendezvényhelyszínként üzemel.
Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a pünkösdvasárnap tartott avatóünnepségen úgy fogalmazott, hogy a kúria is azon épületek egyike, ahol „a közösség lelkének egy darabját őrzik”. Korszerűsítésével „visszaadtak egy darabot Székelykeresztúr történelméből, méltóságából és önbecsüléséből” – mondta az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben megválasztott elöljáró.
Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság alelnöke arról beszélt, hogy az épület udvarán áll „Petőfi Sándor körtefája”, ahonnan a költő utolsó általunk ismert útjára indult. „Nemzeti zarándokhely ez a kúria és udvara, valamint a körtefa, a mai naptól pedig még inkább az lesz. Önök felújították a teljes nemzet javára.”
A kúria történetét Sándor Zsigmond Ibolya történész, a helyi Molnár István Múzeum vezetője mutatta be. Mint mondta, a régészeti leletek alapján a legkorábbi kőépület a XV. században állt a területen, helyére épült a későbbi kúria, mely a XIX. században került a Gyárfás-családhoz. Az épület utolsó tulajdonosa Gyárfás Pálné Fejérváry Judit volt, akit az államosításakor a kommunista hatóságok kilakoltattak.
Az ünnepségen elhangzott, hogy a felújítás nyomán a falfreskókat és mennyezetet is restaurálták, ay eredeti gerendákat is meg lehet tekinteni. Egy korabeli zongorát, három családi fotóalbumot és egy konyhai ebédlőszekrényt is sikerült megmenteni, ezek is megtekinthetők. Az épületben időkapszulát is elhelyeztek, amelybe a kisváros diákjai által írt versek is kerültek. A felújított kúriában állandó és időszakos kiállítások lesznek a Petőfi emlékének ápolása céljából, valamint közösségi tereket, kávézót és vendégszobákat is kialakítottak benne.
A székelykeresztúri Gyárfás-kúria 1728-tól kezdődően három szakaszban épült. Klasszicista stílusban építtette a Wesselényi család egyik tagja, a Lécfalvi Gyárfás családra örökösödés útján szállt át. A kúria az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején élte fénykorát, amikor a forradalmi seregek menedékévé vált. Ide érkezett meg Bem József tábornok kíséretében Petőfi Sándor is, aki 1849. július 30-ról 31-re virradóra a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendége volt.
A néphagyomány szerint a költő a kúria udvarán álló körtefa alatt írta utolsó versét, illetve szavalta el a korábban írt Egy gondolat bánt engemet című költeményét, mielőtt másnap eltűnt a Segesvár mellett vívott fehéregyházi csatában. A fát „Petőfi körtefájaként” emlegetik, és fontos emlékhellyé vált.
Az MTI közlése nyomán
