Mi történik akkor, amikor egy politikai szereplő nemcsak kormányoz egy országot, hanem kort formál, és önálló állammodellt épít? Az Orbán kora nem egyszerűen politikai portré, és nem is hagyományos rendszerleírás. Két kortárs politológus kísérlete arra, hogy történeti távlatból megértse, miként válhat egy versengő politikus előbb dominánssá, majd hegemón szereplővé először pártjában, később a kormányzásra kezére adott államban, és hogyan hozza létre azt a sajátos államrendet, amelyet a szerzők „abszolút köztársaságként” írnak le.
A L’Harmattan Kiadó szeretettel meghívja Zárug Péter Farkas és Török Gábor: Orbán kora – Vázlat egy abszolút köztársaságról című kötetének bemutatójára. A szerzőkkel Csizmadia Ervin politológus beszélget a Fonó Budai Zeneházban, 2026. május 12-én, 18 órától kezdődően. A helyszínen a könyv kedvezményesem megvásárolható.
A KÖTETRŐL
A kötet alapállítása szerint az elmúlt évtizedek magyar politikája nem lineáris fejlődéstörténet, hanem kontingens események, döntések és érdekkövetések hálózata, amelyben egy szereplő fokozatosan képes volt saját hatalmi logikáját intézményes renddé formálni. Az „abszolút köztársaság” ebben az értelmezésben olyan állam- és jogrezsim, amelyben a szuverenitás formálisan demokratikus forrásból ered, de intézményes korlátai fokozatosan meggyengülnek, s a hatalom rendre feltöri alkotmányos zárait akaratának akadálytalan érvényesülése érdekében. A könyv nem normatív ítéletet mond az Orbán-korszakról, hanem értelmezési keretet ad hozzá. Megmutatja keletkezését, működésének belső logikáját és azt is, milyen feltételek mellett maradhatott fenn, alakult át vagy talált versenytársra. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Zárug Péter Farkas-Török Gábor: ORBÁN KORA – Vázlat egy abszolút köztársaságról. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2026. 232 oldal. Ára: 5990 Ft.
A SZERZŐKRŐL
Zárug Péter Farkas Marosvásárhelyen született (1975), az ismert erdélyi örmény család leszármazottja. Tanulmányait 1986-tól a Berekfürdői Általános Iskolában, majd Karcagon a Gábor Áron Református Gimnáziumban végezte, ahol 1993-ban érettségizett. A Miskolci Egyetem politológia szakos hallgatóként kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol negyedik évben a Bölcsészettudományi Kar kiemelt ösztöndíjasa volt, ötödéven pedig Köztársasági Ösztöndíjas hallgatójaként 1998-ban kitűnő minősítéssel diplomázott. Egyetemi évei alatt két évig irodalmat, valamint állam- és jogtudományokat is hallgatott. 1998-tól a Bölcsészettudományi Kar tanársegéde, 2007 szeptemberétől egyetemi adjunktus.politológus, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetének docense. Kampány- és kommunikációs szakértő. Doktori dolgozatát politikai beszéd és annak diszkurzív környezete témájában írta. Hat könyv szerzője vagy társszerzője. Kutatási területe a rendszerváltozás politikai átmenete, valamint 2010 után az orbáni politika világa és annak természete. A magyar média hír- és elemző műsorainak állandó politikai szakértője.
Török Gábor Szombathelyen született (1971), szülővárosában érettségizett (1989) a Nagy Lajos Gimnáziumban, majd felvették a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola történelem szakára, ahol 1993-ban szerzett diplomát. Ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) politikaelmélet-történelem szakára iratkozott be, az egyetemen 1997-ben történelemből, 1998-ban politológiából szerzett – mindkét helyen kitüntetéses – diplomát. Politikatudományból az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel PhD (doktori) címet szerzett 2005-ben. 1995 és 1997 között az ELTE Politikaelméleti Tanszékén egyetemi gyakornok volt. 1997-től 2003-ig egyetemi tanársegédként dolgozott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen. 2004 után a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Politikatudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, 2012 júniusában kapta meg egyetemi docensi kinevezését. Emellett az egyetem Politikatudományi Intézetében a Politikai Elemzés Központ vezetésével is megbízták. 2005-ben magas színvonalon végzett oktató- és kutatómunkáját az egyetem rektora kitüntető oklevél adományozásával ismerte el. Vendégoktatóként a Delta Politikai Iskolában, a Századvég Politikai Iskolában, a Veszprémi Egyetemen, a Zsigmond Király Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított. Történész-politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense. Politikai és stratégiai elemzőként kutatási területe a rendszerváltás utáni magyar politikai élet. Doktori disszertációját a politikai napirend témaköréből írta.
Nyolc könyv szerzője, társszerzője vagy szerkesztője, ebből kettő az országban széles körben használt egyetemi tankönyv.
Helyszín: Fonó Budai Zeneház. Időpont: 2026. május 12., 18:00 óra. Térkép
