A Magyar Nemzeti Múzeumban nyílott meg 2026. február 26-án A Székely Himnusz története című kiállítás, amely május 3-ig tekinthető meg. A kiállítás alkalmat és keretet szolgáltat ide kapcsolódóan tudományos konferencia tartására is.
A Nemzetünk fájdalma és hitvallása. A Székely himnusz és a Magyar Hiszekegy története címet viselő tanácskozásra a Magyar Nemzeti Múzeumban kerül sor (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.) 2026. március 23-án 10:00 órától kezdődően.
„Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született, az tette himnusszá, hogy a székelység összessége osztatlanul a magáénak vallotta, hogy egyszer valahol öntudatlanul, akaratlanul meghajolt előtte egy zászló.” Csanády György a székely egyetemi hallgatók összetartozás-tudatának megerősítése érdekében 1921-ben ceremóniát állított össze Nagyáldozat címen. A szertartás forgatókönyve négy dalszöveget is tartalmazott, ezeket Mihalik Kálmán zenésítette meg. Az egyiket, amely eredetileg a Kántáté címet viselte, idővel országszerte megismerték – ez vált később a Székely himnusszá. Csanády György 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen. A román megszállás elől Magyarországra menekült, ahol 1929 és 1948 között a Magyar Rádió rendezőjeként dolgozott. 1952. május 3-án hunyt el.
Mihalik Kálmán, a zeneszerző, 1896. február 21-én született Oravicabányán. Nagyon fiatalon hunyt el Szegeden, 1922. szeptember 6-án. Sírjánál barátai az általa megzenésített Székely himnusz eléneklésével búcsúztatták.
1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, amelynek értelmében Észak-Erdély és a Székelyföld visszatérhetett hazánkhoz. A magyar honvédséget Honvédségünket ünnepségek sorával köszöntötte az ottani lakosság, ahol a résztvevők a Székely himnuszt is énekelték.
A rádióközvetítések révén milliók ismerték meg a dallamot és a szöveget, Csanády pedig még ebben az évben kiadta a Székely himnusz kottáját és A májusi Nagyáldozat című könyvét. 1944–45-ben a szovjet megszállás és a kommunisták hatalomra kerülése után a Székely himnuszt „szellemi fogságba” zárták: 1946 után mind Magyarországon, mind Romániában felkerült a tiltott énekek listájára, és csak illegális úton terjeszthették. 1989-ben mindkét országban összeomlott a kommunizmus, egyúttal pedig a Székely himnusz is kiszabadult “fogságából”.
Miért éppen ez a szerzemény vált második nemzeti imánkká, a Székely himnusszá? Azért, mert az összmagyarság ezt fogadta el, és ezt emelte himnusszá.
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációköteles. Jelentkezni ITT lehet!
A Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár közlése nyomán
Kapcsolódó:
