A Várad kulturális folyóirat januári lapszáma Ady Endre szellemi jelenléte köré rendeződik, tiszteletadásként a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum fennállásának hetvenedik évfordulóján. A lap nyitóverse nem véletlen választás: Ady Endre A magyar Ugaron című költeménye, amely után Fried Noémi Lujza Kultúrák napjai című esszéje a magyar és román kultúra párbeszédének lehetőségeit, a közös kulturális tér építésének fontosságát hangsúlyozza.
A szám gerincét Imre Zoltán alapos, tudományos igényű tanulmánya képezi, amely a századforduló Nagyváradjának modernitását, Ady ottani éveit, a költő és a város kölcsönös teremtő hatását elemzi, végigkíséri az emlékezet intézményesülésének folyamatát a Nagyváradi Ady Társaság megalakulásától a múzeum létrejöttéig. Szamos Mariann krónikája a 2025. december 15-i konferencia szakmai anyagát foglalja össze, az emlékmúzeum hét évtizedének jelentős állomásait idézve.
A lírai anyag különösen gazdag. A. Túri Zsuzsa intenzív, filozofikus verseit, Repkő Tőke Ágnes megragadó költői nyelve követi. Csontos Márta sötét látomásai, Kocsis Csaba játékos hónapsorolói és Kolev András melankolikus versei egyaránt a kortárs magyar líra sokszínűségét reprezentálják. Sztaskó Richard Veress Gerzson-idézetekkel átszőtt, verse különleges hangot jelent.
Veress Gerzson (1956-1998) „villonosan pózoló ifjú” arcát a maga korában kevesen értették (erre mondja Szőcs Géza: „azok soha nem olvastak sem Villont, sem Shelleyt”… A feledésbe merülő életmű értelmező olvasása a költő bohémságának megismerése nélkül valószínűleg nemcsak lehetetlen, hanem egyben értelmetlen vállalkozás is. Veress lírájába befurakodik egy olyan hang, mely a túlélést célozza meg. Nem csupán a költő, hanem az ember túlélését… (…) A rendszerváltás után az irodalmi életben egy-két éves visszafogottság, csend üt be, a felszusszanás még annyira új, hogy csak fokozatosan érjük tetten azt a beszédmódváltást, amelynek egyik kulcsfontosságú eredménye az Előretolt Helyőrség. Az Orbán János Dénes, Sántha Attila, Fekete Vince és László Noémi nevével fémjelzett irodalmi csoportosulás, a transzközép irodalmi mozgalom éppen a szabadságtól megbicsakló irodalomban keletkezett űrt töltötte be, s talán itt érezni leginkább Veress lírai kivetülését, vagyis a költő játékos és pajzán hangja részben itt fog tovább élni. „Arról, hogy milyen Veress Gerzson versvilága, még csak sejtéseink vannak. Versbirodalma gazdaságáról, értékeiről, bugyrainak mélységeiről, bérceinek magasairól csak a teljes életmű ismeretében – amely, reméljük, nem reked meg a feledés közönyében – alkothatunk véleményt. A váratlanul eltávozott költő világát ezután fogjuk igazán átérezni és fölfedezni.” Mészely József abban nem tévedett, hogy a költő versvilága s annak megformálandó atmoszférája csak az életmű összegyűjtése után teljesedhet ki. Mindemellett a költő gondolkodásmódja a világról, a költészeti hitről és szerepvállalásról kontextualizálódhat egy-egy Veress-megnyilvánulásban… Tovább
A prózai anyagban Bartusz-Dobosi László Angyalfa című, Nagy László-mottóval induló novellája lenyűgöző vízió, amelyben a fák elszakadnak a földtől és angyalokká válnak. Bíró Éva személyes hangú írása a betegséggel, az örökölt mintákkal való szembenézésről szól megrendítő őszinteséggel, míg Kovács R. Andrea Otthon című szövege a zene időutazást kiváltó erejéről, a múlt fájdalmairól és a jelen menedékéről.
Nótáros Lajos haikui Viorel Simulov (1959–2025) illusztrációival jelennek meg, az elhunyt művész iránti tiszteletadásként. Șerban Axinte a románra fordított erdélyi magyar költészet-antológiáról (Gálakoncert) ír identitáspolitikai szempontból, Fried Noémi Lujza Kőrössi P. József Törzsasztal, törzsvendég című interjúkötetét ajánlja, Lencar Péter pedig az Utolsó befutók (Slow Horses, 2022) című brit kémsorozatot elemzi.
A sorozat magyar felirattal ITT megtekinthető!
István Zsuzsanna a Szigligeti Színház 125 éves jubileumi kiállításáról írt, Kerekes István fotókrónikája és Tóth Hajnal írása Kollár-Klemencz László nagyváradi koncertjéről is kapott helyet a lapban.
A folyóirat januári száma tisztelgés Ady öröksége, valamint a magyar és a román kultúra napja előtt. A Várad idei első számát a Kapos ART 35 című jubileumi kiállítás képeivel illusztrálták.
A folyóirat szabadárusításban Váradon megvásárolható 15 lejért az Illyés Gyula könyvesboltban, a Libris Antica Garasos híd melletti bódéjában, valamint az újságárusoknál. Az előfizetésekkel kapcsolatban a varadszerkesztoseg@gmail.com e-mail címen kérhető tájékoztatás.
