Nehéz visszaadni az est hangulatát, hiszen többnyire azok voltunk jelen, akik ismertük Majla Sándort; iskolatársak, szerkesztőségi és írókollégák, egykori ivó- meg egyéb cimborák, társak megannyi rég letűnt kulturális eseményben, még abből az életidőből, amely számunkra itt megadatott a múlt évszázad/ évezred utolsó évtizedeiben, meg ebben az új világban, amelyben most élünk, a harmadik évezred hajnalán, amikor Majla Sándor még szűk másfél évtízen át társunk lehetett.
Ez az esemény nem jöhetett volna létre, ha a Zétavár Panzió és Étterem tulajdonosa, Szőke Domokos vállalkozó – a jó barát, kortárs és iskolatárs – nem ajánlja fel a helyet. Meg a vacsorát!
Csütörtök délután az étterem társalgójában vetítettük le a Szabó Károly által készített kisfilmet – ez tudomásunk szerint – az egyetlen olyan produkció – videóportré – , amely a költőről készült és ma is fellelhető a világhálón. Ezt követően az emlékkötet szerkesztője elárult néhány műhelytitkot a könyv létrejöttéről. Tulajdonképpen kedvcsináló esemény volt mindazok számára, akik a székely anyavárosban – és annak környékén – még nem olvashatták ezt a kiadványt.
Minden lehetőség adott, hogy a szélesebb olvasóközönség a VI. Udvarhelyszéki Könyvnapok alakuló programkínálatában kézbe vehesse.
Szakács István Péter magyartanár, irodalomtörténész, az Ablak című kisebbségtudományi szemle egykori munkatársa a hőskorról beszélt, amikor együtt szerkesztettek, fáradságot nem ismerve hordták össze a nyomadai íveket, ragasztották-vágták az első pldányokat, árulták, osztogatták, amelyekkel nyitani igyekeztek a nagyvilág felé. „Akkortájt – mondta az irodalomtörténész – mindannyian vissza kívántunk térni a legnemesebb irodalmi hagyományokhoz, az Utunk felvette a Helikon nevet, az Igaz Szó Látóvá változott, az Ablak számára pedig a magyarországi Tekintet szolgáltatta a mintát. Mindössze hat lapszámra futotta ez a lendület, de akkortájt az is csoda volt. Bekerültek a litvánok, a frízek a figyelmünk középpontjába, de ugyanakkor a kanadai, az őrségi, a délvidéki és a kárpátaljai magyarok irodalmára is kitekintést nyerhettünk. Mind olyan pászmák voltak ezek, amelyekről korábban vajmi keveset tudtunk a vasfüggöny bezártságában.”
Az Ablaknak, meg az utána következő Majla-féle kezdeményezéseknek – Fagyöngy- és Erdélyi Dekameron c. antológiáknak – érdemes lenne megírni az átfogó történetét. Majla Sándor torzóban maradt, de amúgy kerek és egész életművét is jó lenne majd feldolgozni. A mostani kötet szerkesztője nem ígérte, hogy ezt a feladatot elvégezné, de szívesen segítené azokat a fiatalokat, akik egy-egy szakdolgozat vagy disszertáció erejéig belevágnának, hiszen a rendszerváltás idejének első éveit érintő kezdeményezésről van itt szó, amely a sors furcsa fintora miatt nem került be később a kánonba.
Még a karácsony előtti időszakban a Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházkközség imatermében – a parókia alatti pinceklubban – folytatjuk a kötetbemutatók sorozatát. Nagy szeretettel várjuk arra az alkalomra is az irodalomkedvelőket. A felhozatal sokkal szélesebb lesz. És folyamatosan bővül.
Az ECCE… MAJLA SÁNDOR c. kötet, bár nem túl elegáns – szerény erőnkből erre futotta – , de visszafogott és ízléses mivoltában karácsonyi ajándékként is állja a helyét a fa alatt! Értéket közvetít a bóvli-időben.
Kapcsolódó:
Adventi ének. Karácsonyváró hangulatott sugall.
