Milyen volt az esztendő?
Összegzés az olvasottságról, a kudarcokról és a megvalósításokról
Mármint a 2021-es. Mit mondjunk? Történelmi. Úgy fogunk emlékezni erre az évre, mint olyan időszakaszra, amelyet a koronavírus-járvány határozott meg. Életünk minden pillanatát a korlátozások, az újonnan bevezetett és folyamatosan változó – hol megszorító, hol valamelyest megengedő – szabályozások közepette éltük. Hol könnyebben, hol nehezebben viseltük ezt a nyűgöt, és próbáltunk úgy létezni, hogy igyekeztünk megfeledkezni olykor a ránk leselkedő veszélyekről, s a normalitás felé közeledve kísérleteket tettünk arra, hogy az életünk valamelyest hasonlítson a békebelire.
Nyilvánvaló, hogy a munka, a pihenés, a szórakozás, a kultúra, a hit gyakorlása sem válhatott így zökkenőmentessé. Ha terveztünk, akkor mindig arra gondoltunk, hogy vajon a kijelölt nap alkalmas lesz-e a jelenléti programokra? Vagy áttevődik az esemény a virtuális térbe? Elhalasztódik? Netán végleg elmarad?… Talán meg is edződtünk ez idő alatt. Immunitást szereztünk ilyen téren, hiszen a tőlünk független tényezők uralkodtak, s ha nem találtuk meg a „játékteret”, akkor újabbnál-újabb variációkat voltunk kénytelenek kigondolni. A vírus fokozott kreativitásra kényszerített.
Szerencsénkre elkészültek a vakcinák, amelyek ideig-óráig megvédenek. Éltünk is a lehetőséggel. Hol többen. Hol kevesebben. Sokan meg voltunk győződve arról, hogy az átoltottság megvéd a bajtól, de hamarosan kiderült, hogy még akkor sem, ha nagyon magasra emelkedik az oltottsági arány, mert a kórokozó annyira találékony, hogy új mutánsok formájában jelentkezve képes velünk kibabrálni. Szükség van új hatóanyag-kombinációkra, a félévenkénti emlékeztető oltásokra.
Szóval: a vakcina még nem maga az igazi oltás. A klasszikus értelmezés szerint, ha valakit beoltottak egy-egy korábbi világjárványt okozó nyavalya – szamárköhögés, torokgyík, mumpsz, kanyaró, rózsahimlő, tuberkulózis stb. – ellen, általában 12-14 ilyen oltás létezik az Európai Unió államaiban, akkor a védettség folyamatos, élethosszig tart. Az igazi oltás, amely biztos védettséget ad a koronavírusra, még nem került forgalomba…
Hiábavaló volt mindenféle népszerűsítő kampány, székely véreink közül csak kevesek éltek a mesterségesen megszerezhető védettséggel. Az Erdelystat.ro szerint Hargita megyében 36,3%, Kovászna megyében 30%-os az átoltottság, ami azt fedi, hogy a lakosság ekkora hányada élt az oltakozási lehetőséggel, miközben országos szinten ez a mutató 46,2%-on, Bukarestben 64%-on állt a 2021. december 10-én készült statisztika szerint.
Ugyanakkor Magyarországon – szintén a 12 év feletti népesség körében – a Koronavirus.gov.hu közlése alapján – 69,7%-os volt a mutató, Budapesten 71,1, Pest megyében 75,4%-os volt ez az arány.
Nehezen értelmezhető a Székelyföld kisrégióiban tapasztalható magatartás. Míg a helyi magyar nyelvű sajtó, a hivatalos román médiumok, de a többség számára meghatározó/ elérhető magyarországi sajtóorgánumok is – rádiók, televíziók, internetes portálok – komoly oltás-népszerűsítő kampányokat folytatnak, addig a lakosság elzárkózó magatartását a közösségi médiában terjedő szubkultúra megnyilvánulásai és a görögkeleti (BOR) egyház, illetve az alig szalonképes nacionalista román szélsőjobb (AUR) elutasító magatartása befolyásolta, alakítja pillanatnyilag is. Szóval…
A magunk portáján
Kétségtelen, hogy jól bevált a 2020. október 10-én indított új honlap, amely az Eloszekelyfold.ro domain alatt működik. Az Eloszekelyfold.com 2016. február 1. óta működő platformját fokozatosan archívummá alakítjuk, az Eszm.ro azonban megmaradt kiegészítő és biztonsági megoldásként.
A 2021-es évben összesen 596 írást publikáltunk, látogatóink száma 155.573 volt; egy-egy cikket átlagosan 261 alkalommal „olvastak” el. Február 21-én indítottuk – kísérleti jelleggel – az Aszekelyhaz.ro honlapot, amelyre 24 cikket/ házismertetőt írtunk, ezt összesen 6111 alkalommal látogatták meg, egy-egy publikációt átlagosan 254 olvasó nyitott meg. A portálra rákeresők száma 2020-hoz viszonyítva enyhén növekedett – akkor 151.704 látogató/olvasót számoltunk, a publikációk 561 volt. Az Eloszekelyfold.ro honlapot 2021. április 9-én kibertámadás érte, akkor „elveszett” az ott regisztrált 12.328 látogató (2020-ból), illetve odalettek az év első három hónapjára vonatkozó forgalmi adatok is. Ily módon a látogatottság növekedése még számottevőbb, biztosan megközelítette a 200 ezres nagyságrendet.
Folytatódott a Bánja-e a székely? című projekt. Ez a sorozat, amely be kívánja mutatni a Székelyföld (népi) építészeti képét, a falvak mai arculatát és állapotát, a korábbi megtorpanást követően új lendületet vett. Tavalyelőtt indítottuk, akkor 15, a 2019-es évben 23, tavaly pedig 27 ide kapcsolódó riportot publikáltunk. Először 2019 tavaszán szembesültünk azzal, hogy a március közepén bevezetett közegészségügyi zárlat ellehetetleníti a terepmunkát, akkor négy hónapon át szünetelt a sorozat, 2021 februárjában újraindítottuk, de a szeptember-december közti ismét leállni kényszerültünk.
Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az Udvarhelyszéken hátralevő öt község – Szentábrahám, Székelyandrásfalva, Galambfalva, Bögöz és Felsőboldogfalva – településeinek végiglátogatását követően, amely minden bizonnyal megtörténhet az év első felében, hozzáláthatunk az írások könyvbe történő szerkesztéséhez, amely kiadvány akár napvilágot is láthat 2022 végére. Ami a folytatást illeti: Csík és Gyergyó falvait fogjuk a következőkben végiglátogatni.
Hosszas előkészületek után – amint azt a Hargita Népe napilapban is jeleztük – útjára indíthattuk a SICVLICVM-programot, amely a Székelyföld tárgyi és szellemi értékeit kívánja felmutatni, ezen belül pedig a hagyományos házakkal kezdtük az értékrendszerezést, a DOMVS SICVLORVM megjelölést adva a régi formában megőrzött épületeknek és életszereknek.
Ez az elképzelés más civilekkel, egyházakkal, önkormányzatokkal való együttműködés által, a tulajdonosok aktív részvételével tud kibontakozni és részévé válni a mindennapi életnek.
Támogatói segítséggel működhettünk
A múlt évben is sokat köszönhettünk az Impar-cégcsoport, pontosabban annak tulajdonosa, László János úr anyagi segítségének. Nyertes pályázatunk volt a Bethlen Gábor Alapnál és a Communitas Alapítványnál.
Köztudott azonban, hogy honlapjaink reklámbevétele elenyésző, illetve az is, hogy pályázatok révén sem tudjuk olyan szinten üzemeltetni mozgalmunkat és a kapcsolódó internetes felületeket, mint ahogy tervezzük és ahogy elvárható lenne. Munkatársaink önkéntesen dolgoznak, amelynek eredménye a viszonylagos ismertség és az olvasottság, illetve az is, hogy a közreműködés révén csökkennek az egyesület veszteségei. Bízunk abban, hogy hosszabb távon megtérül minden, beépülnek az elképzelések a mindennapok körforgásába, s a mentalitás alkotórészeit befolyásolva segítik majd az értékőrzést és -teremtést.
