Kárpát-medenceKözéletközösségépítésKultúra

Charta XXI. – Kundera, Európa és Közép-Európa

Időszerűségről, párhuzamról

Közeledik a hajdan pirosbetűs ünnep: április 4-e. Számunkra, Magyarországon élőknek ez ebben az évben is ünnepi jelleget kap: a Charta XXI következő találkozója ugyanis ezen a napon lesz, az immár szokott helyen: a Budapest VIII. Szeszgyár u. 3. szám alatt, az EWTN stúdiójában. Márciusban a szokottnál kissé többen voltunk, és fontos hozzászólások is elhangzottak.

Most áprilisban Európával és Közép-Európával szeretnénk foglalkozni, Milán Kundera eszméi nyomán

Kundera idén lenne 95 éves, halálának pedig július 11-én lesz egyéves évfordulója. Jelentős cseh íróról van szó, aki nemcsak regényeket, hanem tanulmányokat is írt. Témánk szempontjából elévülhetetlen érdemei vannak, hiszen 1983-ban az „A megrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája” című esszéje ébresztette rá a Nyugatot, hogy hiába van a vasfüggöny túl oldalán, Közép-Európa kulturálisan a Nyugat része maradt. Ráébresztett minket is, hogy Közép-Európaiak vagyunk.


Milan Kundera esszéjébek magyar fordítása 2022-ben látott napvilágot könyv formájában

A Débat című párizsi folyóirat 1983 novemberi számában megjelent és rövid időn belül a legtöbb európai nyelvre lefordított írás egyszerre volt védő- és vádbeszéd.

Védőbeszéd azért, mert a mellett a Közép-Európa (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia) mellett emelte fel a szavát, amely a kulturális hagyományait tekintve a kezdetektől fogva mindenestül a Nyugathoz tartozott, és amelyből ez utóbbi akkoriban kizárólag a politikai rendszerét volt hajlandó érzékelni, és így csak a keleti blokk egy térségét látta benne, pedig ez a kultúra nem egy szűk elit kiváltsága, hanem egy olyan élő és ható érték, amely képes maga köré gyűjteni az embereket.

Vádbeszéd pedig azért, mert ennek a „kis nemzeteket” összefogó és önnön esendőségét tisztán látó térségnek a tragédiája valójában magának Európának a tragédiája, annak az Európának, amely nem vesz tudomást erről az egységről, sőt az eltűnését sem érzékelte. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mindez nem Európa megszűnésének az egyik jele-e. A szöveg értékét nem csupán a meggyőző ereje adja, hanem a szerző, a korszak legnagyobb európai írói között számontartott Milan Kundera személyes, szenvedélyes és nyugtalan hangja. Ezt az írást adta közre kötetben is közre Pierre Nora bevezetőjével a fiatal Kundera által az 1967-es csehszlovák írókongresszuson előadott, a prágai tavasz szellemiségét tükröző beszédével együtt, amelyhez Jacques Rupnik írt előszót. (Forrás: Európa Kiadó)


Ez a tanulmány, bár négy évtizede jelent meg, hihetetlenül időszerű. Hogy miért, az kiderül az esténk nagy részét kitöltő kerekasztal beszélgetésből. Háziasszonyunk a szokás szerint Simon-Palov Judit, vendégeim pedig: Mészáros Andor egyetemi docens, Bába Iván volt külügyi államtitkár, Hölvényi György európai parlamenti képviselő.


Milan Kundera (1973) – Fotó: AFP/Getty Images

Milan Kundera (1929-2023) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista. Apja, Ludvík Kundera (1891–1971) híres zongorista, zenetudós volt. Milan Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. 1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba. Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.

Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott. Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.

1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta volt francia állampolgár. Magyarországon a Kundera-életmű forításáról és megjelentetésérők az Európa Kiadó gondoskodik.


Kundera világosan megfogalmazta, hogy a nyolcvanas évek Európája, már nem az az Európa, amit a vasfüggönyön kikukucskálva láttunk, ami után vágyakoztunk, s amihez Szent István óta tartoztunk. Ehhez az este második részében hozzá tesszük, hogy a mai Lengyelország sem az a Lengyelország, amelyet oly közel éreztünk magunkhoz. Ez a Lengyelország olyan közoktatást akar létrehozni, amelyben nem esik szó a kereszténység felvételéről, de a Nagy Lajos féle perszonálunióról sem, sőt Báthori Istvánról sem, azaz minden magyar vonatkozás kikerülne az új tantervből. Lengyel és magyar tudósok már tiltakoztak ez ellen a történelemhamisítás ellen. Gyere el, és velünk együtt erősítsd meg te is a szakemberek akcióját. Fejezzük ki felháborodásunkat és azt, hogy egy kormányzat buta hibáiért nem tesszük felelőssé a lengyel nemzetet és nem áldozzuk fel réges-régi barátságunkat.

Várunk tehát este 6 órától.

Ha nem tudsz személyesen megjelenni, itt a telefonszám, amin várjuk a hívásodat: (+) 361-8089555-ös számon. Tiltakozásodat kifejezheted a (+) 36-20-2715600 számra küldött sms révén is.
Számítok rád:
Surján László

U.i.: „Hozz magaddal még egy embert!”

Dr. Surján László


Kapcsolódó:

Idén ünnepeljük Szent Kinga születésének 800., valamint Szent Hedvig születésének 650. évfordulóját. A kettős jubileum alkalmából magyar, lengyel, szlovák, litván összefogással és részvétellel rendezték meg a két szent ünneplését március 21–22-én Budapesten.

Akik nemzeteket kapcsolnak össze – Szent Kinga és Szent Hedvig közös jubileuma Budapesten – a Magyar Kurír beszámolója ITT olvasható!

 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb