CivilszféraÉlet-módErdélyKözéletKultúraMagyarországSzékelyföldSzépirodalomTörténelem

Megjelent a MŰVELŐDÉS októberi száma

Lapszemle

„Közel harmincöt éven át az évfordulókon vagy az évfordulóktól függetlenül csak némán, titokban emlékezhettünk az ’56-os magyar forradalom áldozataira is: arra a mintegy két és félezer fiatalra és idősebbre, a »pesti srácokra« és társaikra, akik életüket adták a szabadságért, arra a közel tizenháromezer politikai elítéltre, és köztük a 229 halálra ítéltre és kivégzettre, akik a forradalom leverése utáni magyarországi megtorlások áldozatai voltak” – írja Dávid Gyula a Művelődés folyóirat októberi vezércikkében.

A vezércikk után egy fényképes összeállítás látható, amely Kolozsvár ’56-os emlékhelyeit mutatja be. A város számos épülete, utcája és temetője őrzi az 1956-os forradalommal szolidaritást vállalók, valamint a későbbi megtorlások áldozatainak emlékét. A képek és a hozzájuk kapcsolódó szövegek felidézik az egykori eseményeket és az érintettek sorsát.

Dávid Gyula irodalomtörténész, egyetemi oktató élő lexikon és a „nagy idők” tanúja – Fotó: Transindex.ro

A felvételeket László Miklós készítette, a képeket kísérő szöveget pedig Dávid Gyula jegyzi.
Az Enciklopédia rovat két írással is jelentkezik. Serdült Benke Éva A szabadság gyermekei című tanulmánya az 1956-os magyar forradalom erdélyi visszhangját és a román kommunista hatalom megtorlásait idézi fel. A középpontban azok a fiatalok, diákok, tanárok és egyházi személyek állnak, akik kiálltak a szabadság ügye mellett, és ezért súlyos büntetéseket szenvedtek el.

A Bánffy-palota Kolozsvár főterén (1956 k.) – képeslap

Hollanda Örs Kontroll alatt: Puskás Lajos és Lay Imre szemszögéből című írása Puskás Lajos börtönnaplója és Lay Imre önéletírása alapján mutatja be a kommunista diktatúra működését és a politikai foglyok mindennapjait. A két visszaemlékezés a szamosújvári börtön világán keresztül enged betekintést az elnyomás, a megfigyelés és a kiszolgáltatottság tapasztalataiba.

A Vadrózsák rovatban Kovács Miklós Szilágyzovány család-, kereszt- és ragadványnevei című tanulmányának második része olvasható. A szerző levéltári források, összeírások és anyakönyvek segítségével tárja fel a helyi névhasználat több évszázados történetét. Az írás a nevek eredetét és változásait, a névadási szokásokat, a népességmozgásokat, valamint a bibliai eredetű nevek elterjedését is bemutatja.

Farkas utca (1956) – Feszt László rajza

A címlapon Élthes Barna alkotása látható Hoffmann Edit felvételén, a hátsó borítón látható képet Benkő Levente készítette. A lapszámban Benkő Levente, László Miklós és Tóth Enikő felvételeit, illetve illusztrációit használtuk fel.

A szerkesztőség közlése nyomán

www.muvelodesfolyoirat.ro

Élő Székelyföld Munkacsoport

Civil szervezet, amely székelyföldi értékőrzéssel és értékteremtéssel foglalkozik. A falu iránt elkötelezett értelmiségiek laza csoportosulása és fóruma.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb