CivilszféraÉlet-módErdélykiállításközösségépítésKultúraSzékelyföld

PARAJD – Szabadtéri kiállítás a Költészet Napján

A költő életét és munkásságát bemutató szabadtéri kiállítás nyílik a Költészet Napján Parajdon. A tárlatmegnyitón jelen lesz a költő leszármazottja – közölte az Áprily Lajos Közművelődési Egyesület (ÁLKE) –, Péterfy Sarolt egyben a kiállítás kurátora is, az Áprily-hagyaték kezelője, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.

A szabadtéri tárlat célja, hogy könnyen hozzáférhető módon mutassa be Áprily életútját és irodalmi munkásságát. A tárlatmegnyitóra április 11–én 12 órától kerül sor a parajdi Áprily Lajos Általános Iskola bejáratának előterében – írják a szervezők.

Áprily Lajos gyermekeivel Jékely Zoltán, Áprily Lajos, Jékely Endre, Jékely Márta a hójai kertben

Az esemény a 2026-ban újjáalakult Áprily Lajos Közművelődési Egyesület (ÁLKE) első saját rendezvénye. A szervezők szerint fontos, hogy a településen minél több olyan kezdeményezés szülessen, amely közösségi élményt kínál, és a helyi értékekre irányítja a figyelmet.

Az Áprily – azaz a Jékely – család a kolozsvári Hója-erdőben. Áprily Lajos a jobbszélen ül – állnak a költő gyermekei: Zoltán, Márta, Endre

Ápriliy Visegrádon (1957) – Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Áprily Lajos (1887-1967) József Attila-díjas költő, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 2017-ben posztumusz tagjává választotta. 1887. november 14-én született Brassóban szász polgári családban, az apja nevével megegyező Jékely János Lajos néven, apja kései, második házasságából (a János keresztnevet soha nem használta, költői nevét, az Áprilyt 1918-ban vette fel.) Felmenői között ötvösöket, zenészeket, könyvkötőket, tanítókat találunk. Egy évvel később Parajdra költözött a család; magyarul, németül és románul egyaránt folyékonyan beszélő édesapja az ottani német tulajdonú gyufagyárban kapott könyvelői állást. Parajdi gyermekkorának természetélményei egész életére és költészetére jelentős hatást gyakoroltak. Szülei, Jékely János Lajos és a pilseni német családból származó Ziegler Berta egymás közt a német nyelvet használták, kisgyermekkorában még ő maga is németes akcentussal beszélt magyarul. A székely faluban felnövő Áprily a nyarakat édesanyjával továbbra is Brassóban töltötte. „Ez a párhuzamos parajdi és brassói érzésvilág, a két szempontnak gyakori váltakozása, a magyar falusi világnak német álláspontról, a német felfogásnak a magyar álláspontról történt megítélése (…) korán kriticizmusra nevelt, s már eleve megakadályozta bennem a szűk látókörre nevelő elfogultság kialakulását.” – idézi Vita Zsigmond Áprily 1918-as, kiadatlan önéletírását… Tovább

Kapcsolódó:

A parajdi Áprily-emlékházról

www.terjhazavandor.ro

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb