Székelyudvarhely – Benczúr Gyula (1844-1920) emlékkiállítás nyílik

Salgótarján, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Gyula után Székelyudvarhelyen tekinthetik meg az érdeklődők a Benczúr Gyula emlékkiállítást. A 2024. március 16-án, szombaton 11 órakor Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum főépületében megnyíló tárlat a nyíregyházi Jósa András Múzeum műtárgyállományára alapoz, amit kiegészít a Magyar Nemzeti Galéria néhány ritkán látott Benczúr-műve.

Az ünnepélyes megnyitón a vendégeket Ölvedi Zsolt alpolgármester köszönti, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében ünnepi beszédet mond Tóth László főkonzul. Köszöntőt mondanak továbbá dr. Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója és dr. Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze. A kiállítást Madár Ximena, művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitja meg. Házigazda: dr. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. Az eseményen közreműködik Faluvégi Chripkó Krisztina szoprán énekes, zongorán kíséri Lokodi András.

A 19. századi magyar történelmi festészet egyik legnagyobb alakjának emléket állító nyíregyházi gyűjtemény közel három évig tartó vándorlásának erdélyi állomása most Székelyudvarhely. A Haáz Rezső Múzeumba érkező tárlat különlegessége, hogy itt Benczúr Gyula olajfestményei, korai korszakából származó grafikái és személyes tárgyai (többek között rajzszékét, festőbotját és palettáját is kiállítjuk) kiegészülnek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó 12 jeles festményével.

Benczúr Gyula Nyíregyházán született 1844-ben, az evangélikus elemi, illetve a premonteri gimnázium elvégzése után a Kassai reáliskola növendéke volt, ahol festőtanára Klimkovits Béla. 1860 és 1861 között a Klimkovits-fivérek művészeti magániskolájába járt. 1861–1864 között a müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke volt, ahol Johann Georg Hiltensperger, Hermann Anschütz voltak a tanárai. Az akadémia elvégzése után eleget tehetett első portrémegrendelésének is, Fiedler Károly kassai bankigazgató arcképét 1864-ben készítette el. Ezt követően Szinyei Merse Pállal és Salamon Gézával közös műteremben alkot, majd 1869-ig Carl von Piloty osztályának a növendéke. Osztálytársai Hans Makart, Franz Défregger, Szinyei Merse Pál, Wágner Sándor. Ekkoriban festette a Hunyadi László búcsúját (1866) és a II. Rákóczi Ferenc elfogatását (1869). Münchenből párizsi tanulmányútra megy, Vajk megkeresztelése című vázlatával megnyerte az állami történeti festménypályázatot.

Ennek a kapunak érdekes története van, amelynek Daczó Katalin járt utána 2010-ben. Benczúr Gyula kapuját a festő Béla nevű fivére tervezte, csíki és háromszéki motívumokat tartalmaz, és tulajdonképpen a Székelykeresztúron született Ürmössy-Boldizsár Piroska (1854 – ?) tiszteletére készült 1894-ben. Mivel az eredetit fenyőfából faragták, nem bírta az időjárás viszontagságait, így a dédunoka, Ürmössy-Benczúr Gábor az eredeti fennmaradt darabjai és a kapcsolódó dokumentumok segítségével rekonstruáltatta, a másolatot 2010-ben állították fel. Ezúttal cserefából készült el az impozáns kapu – 5,14 méter magas és 5 méter széles – , zöld, piros, fehér és okker színekkel festették be a faragott mintákat.

1873-ban házasodott először, feleségül vette festőbarátja, Gabriel Max húgát, Karolina Maxot, házasságukból négy gyermek született (Elza, Olga, Ida és Gyula). 1874 és 1875 között II. Lajos király megbízásából Franciaországba utazott, majd egy itáliai tanulmányútat követően 1876–1883 között a müncheni akadémia tanáraként is dolgozott. Közben az 1878-as Párizsi Világkiállításon, Vajk megkeresztelése című képével aranyérmet nyert, később megkapta érte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét is. Bacchánsnő (1881) című képével elnyerte a Képzőművészeti Társulat nagydíját. 1883-ban Budapestre költözött, ahol az akkor alapított festészeti mesteriskola igazgatójává nevezték ki. Első felesége 1890-ben hunyt el; második házastársa Ürmössy-Boldizsár Piroska volt (1892).

Az előkelő világ arcképfestőjévé vált, portrét festett a királyról, a királynéról, Andrássy Gyuláról, Tisza Kálmánról, Trefort Ágostonról, hercegekről, grófokról, vagyonosabb polgárokról (összesen mintegy 150 arcképe ismert). Számos nemzetközi elismerésben részesült, hetvenedik születésnapja alkalmából az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat örökös tiszteletbeli tagjává választották. 1910-től haláláig, 1920-ig Dolányban, a mai Benczúrfalván élt.

Benczúr Gyula noha nem tartozott a magyar festészetet megújítani vágyó alkotók közé, festészetének kvalitásai a mai napig ámulatba ejtik a szemlélőket. Méltatói kiemelik fejlett kompozíciós készségét, harmonikus színhasználatát, természethű ábrázolásmódját, valamint azt, ahogy az anyagszerűséget megjeleníti.

A Benczúr Gyula emlékkiállítást Székelyudvarhelyen a Haberstumpf villában június 30-ig tekinthetik meg, hétfő kivételével hétköznapokon naponta 9 és 18, szombat-vasárnap pedig 10 és 18 óra között.

Csoportos tárlatvezetésre a 0266-218375-ös telefonszámon lehet jelentkezni.

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várnak szombaton délelőtt az ünnepi megnyitóra!

www.hrmuzeum.ro

Kapcsolódó