Studium HUB – Marosvásárhely – Egy fényes tehetségű főúr és költő, Sir Philip Sidney szonettjei

Augusztus 27-én, kedden 18 órától a Studium Hubban (Bolyai tér 15. szám) bemutatják Sir Philip Sidney Astrophil és Stella című könyvének magyar fordítását. Az 1591-es szonettciklus magyar nyelven – kétnyelvű kiadásban – először jelenik meg. A bemutatón a kötet fordítójával, Kiss Zsuzsannával Benő Attila beszélget. Közreműködik Bogdán Zsolt színművész, illetve Sándor Klára és Sviatoslav Perpelytsia, a filharmónia művészei.

A fordító így ajánlja az érdeklődők figyelmébe a könyvet:

„Te hidd, csak olvasol” (idézet az egyik Sidney-szonettből)… Élet és irodalom szoros összefüggéseit nem kellett és nem kell bizonyítgatnunk. Még akkor sem, ha néha kézzel-lábbal magyarázzuk, hogy ugyan, ez vagy az a valóságdarabka csak mese, regény, fikció, ezért tehát nem kell komolyan venni… Miközben ezer évek óta sokan (sok ezren, millióan) vállaltak mártíromságot vagy „csak” estek áldozatul annak a tűzzel-vassal működő kényszernek, amely nem létezőnek tekinti az összes reménytelenül gyöngéd válaszfalat élet és annak értelmezési, megértési és különféle megélési dimenziói között.

Sir Philip Sidney (1554. november 30. – 1586. október 17.) angol költő, udvaronc, tudós és katona, akit az Erzsébet-kor egyik legjelentősebb irodalmi alakjaként tartanak számon. Művei közé tartozik egy szonettsorozat, az Astrophil és Stella, egy értekezés, a Költészet védelméban (vagy a Költészet bocsánatkérése – The Defence of Poesie or An Apology for Poetrie) és egy pásztor-románc, Pembroke grófnője, Arcadia. (A Wikipédia nyomán)

Philip Sidney főúr volt az ellentmondásoktól hangos 16. századi Angliában, amikor Erzsébet királynő a pápa által el nem ismert uralkodóként igyekezett jó fejedelemként kormányozni a hatalmi, felekezeti és mindenféle félelemtől és rögeszmétől megszállt zöld szigetet. Sidney koronaközeli családból származott, protestáns főúr volt, bár a katolikus II. Fülöp (akkor csak trónörökös) tartotta keresztvíz alá.

A sokoldalú és széles körű műveltség, a „belső látásra” (felelősségkereső és -vállaló öntudatra) és bensőséges szeretetre törekvés képességei mellett csak a pohárnoki funkciót örökölhette családjától, pénze nem volt, de még saját lakása sem.

Ugyanakkor a korabeli Európa egyik legműveltebb ifjú diplomatájaként tartották számon, Párizstól Prágáig és Bécstől Velencéig. Magyar földön is járt, magyar barátait hugenotta nevelője révén szerezte Batthyány Boldizsár és Zsámboky János művelt humanista köreiből. Kirándulótársa volt a pannon flórát tanulmányozó híres belga botanikusnak, Clusiusnak, és élete végéig levelezett a Brünnben élő Kolozsvári Jordán Tamás orvossal.

Prágában két Habsburg császár(unk) udvarában is volt diplomáciai küldetésben. Így esett, hogy megismerhette a magyarok törökökkel szembeni küzdelmeinek hosszú történetét; a magyarok vitézségének és hősi dalainak több írásában is csodálattal adott hangot. Ugyanakkor, a protestáns Európa nemzetközi törökellenes összefogásának megszervezését tervezte – volna. Mert közben Erzsébet királynő a németalföldi szabadságharcba küldte őt katonának… Comblövés okozta vérmérgezésben halt meg, akárcsak pár évvel később Balassi Bálint… Tovább

A Népújság közlése nyomán