Mármint az olimpia. Ki lehet pipálni. Mérleget lehet vonni. Magyarország jól szerepelt, Románia viszont valamivel gyengébben: 6, 7, 6 a begyűjtött érmek száma a magyaroknál – összesen 19; a románoknak 3 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzérem jutott – összességében 9. Romániában több az egy főre eső botrány, Magyarország esetében kevesebb, hiszen csak a női ökölvívás házatáján volt/ van feszültség, de Imane Khelif azóta aranyat vihetett haza, hiszen simán tönkreverte női ellenfeleit.
A modern kor olimpiái történetében soha nem volt ennyire durva a polgárpukkasztás. Feltételezhető, hogy a nemes és a kevésbé nemes vetélkedések összesen nem vonzottak annyi nézőt, mint a maga a megnyitóönnepség, amely legalább annyi volt tele fekáliával, mint alant a Szajna, amelyen végighajóztak aztán a küldöttségek. Az történt, hogy a szervezők kihozták a show-t a stadionokból, hadd lássa Párizs, a turistaáradat és a nagyvilág is a csodát, amelyet művelni képes az újfajta hedonizmus mocsarában fetrengő 21. századi ember. Nem érdemes a kulturális és mitológiai háttéről beszélni, hiszen megtették sokan Bözsi nénitől Ferenc pápáig és a kalotaszegi református esperesig, s volt/ van köztük, aki bánja, hogy beleszólt a disputába.
„Vicces történeteket mindig szülnek az olimpiai játékok, de ami a francia rúdugróóval, Anthony Ammiratival történt, arra kevesen találnak szavakat. A 21 éves sportolót a nemi szerve akadályozta meg a harmadik kísérlet teljesítésében” – írja a Sportal hu. Ezt az esetet magam is láttam élő közvetítésben – véletlenül, mert azért nem töltöttem soha órákat a képernyő előtt, inkább az összefoglalókat követtem – , de megérte. „Már két magasságot sikeresen megugrott a francia atléta, ám az 5,70 méteres akadálynál nem várt problémába ütközött. Anthony Ammirati a felvételek tanulsága – és a The Sun szerint is – alapján elég magasra ugrott, ám a nemi szerve leverte a lécet, így a francia csak a 12. helyen végzett. Természetesen az atléta „kudarca” egyből mémmé vált, de az is biztos, hogy a sok követő sem fogja Ammiratit vigasztalni, hiszen kiesett. „Rúdtól, rúdig” – szól a legtöbb komment a témával kapcsolatban.”
Nem kell bánkódni, biztos, ami biztos, Ammirati nemi identitásához nem fér semmi kétség… Vagy ez sem állja meg a helyét? Manapság az sem igazi, amit a két szemünkkel látunk?… Mindenesetre én hiszek a szememnek: valóban XY kromoszómával rendelkezik az illető, és markánsan megmutatkoznak nála a maszkulin jegyek. Már csak ezért is megérte az a kis incidens, és nincs amiért bánkódnia a 12. helyért… Ilyen már történt korábban – 2016-ban így járt anno a riói olimpián a japán Ogita Hirok is.
Ammirati produkciója ITT is megtekinthető! Illetve:
Ami ugyancsak szembeötlő, hogy fel lehetett fedezni bizonyos rasszjegyeket, amelyek korábban nem az európai bennszülötteket jellemezték. Úgyhogy azok az országok, amelyek jelentős gyarmatbirodalommal rendelkeztek, s ma a migránsok célállamai, egyre színesebbek az olimpikon-felhozatal terén. S különben: gyakori a honosítás szokása is, hiszen bizonyos országok és sportágak valósággal vonzzák magukhoz a tehetségeket. Ez már „a jövő” Európája. Érdemes sportágankénti bontásban nézegetni – például – a francia olimpikonok éremtáblázatát.
