Kárpát-medenceKultúraTörténelem

Tanulságos és sokoldalú történészkonferencia volt

Élménybeszámoló

Ismét előfordult Székelyudvarhelyen az a helyzet, amikor az ember a bőség zavarával küszködik. Van a „normális” munkamenet, s vannak azok a lehetőségek, amikor be lehet kapcsolódni bizonyos kulturális eseményekbe. Ilyenformán péntek délután követhettük a programokat a történészkonferencián. A szombati napot azonban „kettévágta” a Múzeumok Éjszakája, mert az az érdeklődő, aki oda is el szeretett volna jutni, kénytelen volt hazalépni ebédelés végett, de a zuhanyzás sem ártott, hiszen 33 Celsius fokos volt dél körül a hőmérsékletaszékelyanyavárosban.

Az előadók legfrissebb kutatási eredményeiket mutatták be, ezáltal betekintés engedve Erdély és az erdélyi magyarság történetének olyan sarkalatos kérdéseibe, mint az 1944 nyarán az észak-erdélyi területek sorsáról zajló politikai beszélgetések, a 27. Székely Könnyűhadosztály katonái 1944-ben a keleti hadszíntéren, az erdélyi civilek szovjet fogságba való hurcolása 1944 őszén stb. Az utolsó, a székelyudvarhelyi eseményeket célzó tematikai tömb egyebek mellett az 1916-os menekülés, a román közigazgatás 1919-es berendezkedése, a kulákosítás és államosítás, illetve az 1968–1979 közötti titkosszolgálati intézkedések bemutatása által enged betekintést a város múlt századi történetébe.

Fócze János a csíkszépvízi járásban lezajlott háborúvégi eseményekről, a hadseregek átvonulásáról és az impériumváltásról, az 1944 és 1946 közötti forrongó időszakról tartott előadást

A rendezvény első napján sor került az Ahogy az óra jár című, Fecső Zoltán által rendezett, az udvarhelyi zsidóságról készült film megtekintésére is.


Fecső Zoltán harmadik történelmi tárgyú dokumentumfilmje a székelyudvarhelyi holokauszt eseményeit fedi fel. Nincs könnyű dolga 80 évvel az események után, de most még lehet. Egyre nehezebb feladat lesz, ahogy telik az idő. Fecső részben az eseményekre emlékező idős embereket szólaltat meg a jelenben, időnként archív felvételeket használ azokról, akik pár évvel vagy évtizeddel korábban egy kamera előtt emlékeztek, részben pedig a holokausztot túlélt és Izraelbe menekült székelyudvarhelyiek utódainál kérdez kíváncsian arra rá, hogy milyen szálak fűzik még őket a városhoz, illetve hogy mi az élettörténetük, hogyan boldogulnak, mire emlékeznek… Tovább

Ahogy az óra jár – 112′, dokumentumfilm (2023) a székelyudvarhelyi és udvarhelyszéki zsidók 1944 nyarán történt deportálásáról. Rendező: Fecsó Zoltán; operatőr: Jakab Ervin; vágó: Fancsali Levente; producer: Demeter Levente; gyártó: Székelyföldi Stúdió Egyesület.


Szombat délelőtt – legalábbis az első két előadói blokkban – így alakult az előadások sora: Bokor Zsuzsa – Mintajárások – a két világháború közötti erdélyi magyar népegészségügy laboratóriumai; Pál János – A kisebbségi lét ajándékai? Magyar kisebbségi kilátások a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör elemi oktatásügyének tükrében; Bárdi Nándor – Jakabffy Elemér családtörténetei és visszaemlékezései; Murádin János Kristóf – Az 1944-es magyar tragédia félárnyékban rekedt fejezete: erdélyi magyar civilek szovjet fogságba hurcolása; Főcze János: Két malomkő között. A Szépvízi járás elöljárói és a beszolgáltatás (1944–1946); Kiss Ágnes – A „magyar érdek” és az érdekképviselet informális rendje Ceausescu Romániájában; Gagyi József – Vasmunkás a kollektívben. Mezei János életútja.

Az Észak-Erdélyt 1944 szeptember–októberében elfoglaló szovjet katonai alakulatok mintegy húszezer magyar civilt hurcoltak el a Szovjetunióba többéves kényszermunkára. A foglyul ejtett emberek közel harmada nem élte túl az évekig tartó fogságot.

A következő két előadáscsoport meghallgatására már nem jutott idő. (Kápolnási Zsolt: Udvarhely vármegye az 1916-os menekülés forgatagában; Gidó Csaba: A román közigazgatás berendezkedése Udvarhely megyében 1919-ben; Oláh Sándor: Vagyonvesztés Udvarhelyen az ötvenes évek végén: Kulákosítás, ingatlanok államosítása; Jánosi Csongor: Román titkosszolgálati intézkedések Hargita megyében 1968 és 1979 között. A 121. kódszámú „magyar nacionalisták” ügykör Székelyudvarhely kontextusában; Demeter Csanád: Könnyűzenei fesztiválok Székelyudvarhelyen az 1970–80-as években.)

Gagyi József

Hasonlóképpen sokaknak kimaradt a könyvbemutatók, illetve rövid könyvismertetések sora. (Főcze János: A MADOSZ. Baloldali magyar történet a Román Királyságban (1934–1944). Kolozsvár, Kriterion, 2020. 336 p.; Sárándi Tamás: Függőben. Az észak-erdélyi nemzetiségi kérdés 1940–1944. Kolozsvár, Kriterion, 2024.; Antal Róbert: A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913–1974). Kolozsvár, Kriterion, 2024. 376 p.; Murádin János: Felejtésre ítélve. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban 1944–1953. Budapest, Ludovika Kiadó, 2023. 224 p.; Oláh Sándor: Felügyelet és alávetettség. Intézmények, eszközök, emberek a kommunista uralomgyakorlásban. Csíkszereda, Pro-Print, 2023. 440. p.; Gagyi József: Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárádmentén (1945–1989). Kolozsvár, Kriterion, 2023. 252 p.)

Intézmények, eszközök, emberek a kommunista uralomgyakorlásban.
„… a kommunista vezetésű román pártálam uralomgyakorlásában az erőszak alkalmazásának különböző formáit és következményeit követheti az olvasó, az 1945–1970 közötti időszak székelyföldi vidéki miliőiben.”

Jól látható azonban, hogy a kapcsolódó könyvtermés az utóbbi évek hozadéka. A koronavírus-járvány nem kedvezett annak idején a hasonló találkozóknak, másfél-két év kiesett ilyen szempontból, de a bezártságban a történészek talán többet tudtak dolgozni, ki-ki odafigyelhetett a régebben megkezdett témákra. Ami pedig az újabban felvillantott kutatási irányokat illeti, látni, hogy újabb tanulmányok és kötetek készülnek ezekben az erdélyi/ székelyföldi műhelyekben, amelyek jelzik a folytonosságot és a következő konferenciák igéretével biztatnak, hiszen mindannyiunk számára fontos a régi események bemutatása mellett, a közel- és a félmúlt megismerése is. Ahogy a kutatás és tanulmányírás időigényes, a történészek által felhalmozott és közvetített információk hasznosítása is állandó és kötelező összetevője az események értelmezésének, olvasás és „másodlagos” felhasználás által.

Balról jobbra: Oláh Sándor a csíkszeredai KAM alapítótagjaként a nyolcvanas évek óta kutat, főként az 1940-es évek elején bekövetkezett „kicsi magyar” világ, a kulákosítás és a kollektivizálásá időszaka foglalkoztatja, Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő személyesen is átélte és végigszenvedte az ábrázolt és kutatott XX. századi események nagy részét, Bárdi Nándor, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének kutatója Magyarországon él, de történészként és oktatóként immár négy évtizede foglalkozik az elmúlt hosszú évszázad során történt erdélyi és székelyföldi eseményekkel, olyan szaktekintély, aki időközben iskolát teremtett Kolozsváron és Budapesten

Egyébként maguk a történészek sem ülték végig mindannyian a teljes konferenciát, cserélődtak, hiszen egyéb elfoglaltságaik is adódtak, voltak többen, akiknek el kellett utazniuk, néhányuknak pedig közülük jelenésük volt a Haberstumpf-villában, ahol időközben elkezdődött a Múzeumok Éjszakájának rendezvénysorozata.

Az eseményekről a szerző készített felvételeket

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb