Knézy Jenő közvetítette a grúz támadást, lábról lábra vándorolt a labda; Knézy sorolta a neveket: Rekhviashvili, Iashvili… majd fölüvöltött, mint akit ölnek: SEBŐK VILI!!! – Tudniillik Sebők egy jókora luftot rúgott a magyar kapu előtt. – Gól! Sebők többé a válogatott közelébe se került. Már a neve révén is áruló lett. Knézy elintézte.
● Oroszország szomszédságában az észt kormány azon morfondírozik: vajon hadseregét teljes létszámban (azaz: 2800 főt. A Szerk.) átküldje-e Ukrajna megsegítésére, vagy ebből a díszszázadot és a zenészeket otthon tartja?…
Az észt haderőről – túlzás és lekicsinylés nélkül – ezt lehet megtudni: Martin Herem tábornoknak, az észt védelmi erők főparancsnokának nincs kétsége afelől, hogy az országa egy háborúban legyőzi Oroszországot, szövetségesi segítséggel – közölte június 20-án, csütörtökön az Rbc.ua hírportál az ERR észt kiadványra hivatkozva. A jelentés szerint Herem, a 7200 főt számláló észt haderő vezetője emlékeztetett arra, hogy a NATO-erők már Észtország területén tartózkodnak. „A mai rendszer olyan, hogy a NATO nem megy sehova, és még inkább ott marad, ha fenyegetés jeleit látja.” Elmondása szerint a szövetség már konkrét terveket dolgozott ki Észtország védelmére egy orosz agresszió esetére. Ugyanakkor a gyors reagálásra kész „konkrét emberek” jönnek az országba kiképzésre – tette hozzá. A tábornok annak a véleményének adott hangot, hogy Oroszországnak nincs szüksége három évre az ukrajnai háború után, hogy előkészítse a következő ország elleni támadást. Ugyanakkor az ellenségeskedés megindításának célja nem a katonai győzelem, hanem a NATO-szövetségesek közötti feszültség keltése lehet – magyarázta. Ahogy Herem ígérte, Észtország, Finnország és Svédország az agresszió első perceitől kezdve átveszi az irányítást a Balti-tenger felett. Ezért Kalinyingrád ellátását blokkolják. Ugyanakkor megígérte, hogy megállítja az ellenséges fegyveres erőket, ha harckocsik és gyalogság segítségével próbálnák megszállni Észtországot. A tábornok hangsúlyozta, hisz abban, hogy Észtország katonailag győzni fog, és balti kistigrisként megfutamítja a nagy orosz medvét.
Észtország (észtül: Eesti), teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján. Az úgynevezett balti államok (Baltikum) egyike. Északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. Az 1940-ben Szovjetunióhoz csatolt állam 1991-ben nyerte el függetlenségét. Az Európai Unió kisebb méretű és kisebb népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve az észt, ami az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelv. Fővárosa és legnépesebb városa Tallinn. Lakossága 1,37 millió fő, amelyből 328 ezer (mintegy 25%) orosz nemzetiségű, 2,5% ukrán, 1,5% fehérorosz, 1% pedig finn nemzetiségű. Az észtek aránya az összlakosságban 68%, mintegy 889770 fő.
Oroszország, az Oroszországi Föderáció Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország. A Föld legnagyobb területű állama, a lakható szárazföldi területek egynyolcadát foglalja el; területe tizenegy időzónára terjed ki és tizennégy országgal van közös határa. Az ország nyugati része sokkal sűrűbben lakott, mint a keleti része; a lakosság mintegy háromnegyede Európában él. Fővárosa és politikai központja Moszkva, Európa legnépesebb és a világ egyik legnagyobb városa. Oroszország népessége a 2010. évi népszámlálás idején 142,9 millió fő volt. Európa legnépesebb országa és 2022-ben a világ kilencedik legnépesebbje; országos szinten igen alacsony, 9 fő/km2 népsűrűséggel. A születéskor várható élettartam 73,2 év (férfiaknál 68,2 év, nőknél 78,0 év). Az összlakosság 79,8%-a orosz nemzetűségű (115 millió 819107 fő), számos egymillió lelket meghaladó kisebbséggel (tatár, ukrán, baskír, csuvas stb.), szerényebb lélekszámú finn-ugor, mongol és egyéb eredetű etnikai csoportokkal. (A Wikipédia nyomán)
● A főnököm pesszimista, én optimista, de mindketten logikusan látjuk a dolgokat. Elemezzük a helyzetet és döntünk…
● Amelyik külügyminiszter biológiailag alkalmas a szülésre, az nem szül. Amelyik nem alkalmas, annak joga van hozzá…
● Poloska Pé annyira kisajátította a Tiszát (Tisza Párt – A szerk.), hogy a rádióban már nem merik bemondani: árad a Tisza…khm.
● Egy normandiai város illatszerüzlete előtt két fiatal hölgy hosszasan álldogált. Mivel nem tértek be vásárolni, a tulajdonos egy idő után ingerülten rájuk szólt: – Azt hiszem, már eleget bámulták a kirakatot!… A hölgyek szó nélkül távoztak, majd úgy egy óra múlva egy katonatiszt jelent meg és megkérdezte a tulajdonost: – Őfelsége, az angol királyné nővére kérdezteti, mennyivel tartozik a kirakat megbámulásáért?…
● Megtéveszthető kóbor apácák ma már csak a legjámborabb, legnaivabb ateisták között lelhetők föl, néhányan. Elvétve.
● Inkább legyek egy életen át bolond, mintsem egy óráig gonosz…
● A baloldali felvilágosultak a jogot is dorongként használják. És már nem is hisznek a gondolkodásban. Csakhogy a legegyszerűbb ember sem tud élni gondolkodás nélkül. És hát a felvilágosult elmék sem tehetik meg, hogy tartósan úgy éljenek, hogy ne gondolkodjanak. Itt van például az azonos neműek házassága: lehet nem gondolni valamit a házasságról? Lehet pusztán emberi jogi kérdésnek tekinteni? Nézzünk néhány triviális lehetőséget. Házasodhat pl. apa a fiával? Anya a lányával? Házasságra léphet magánszemély egy jogi személlyel? Ha esetleg nem, miért nem? Van valami emberi jogi tilalom? S házasságot köthet-e egy élő személy egy megholttal? Netán egy még meg nem születettel? Ha esetleg nem, ugyan miért nem? Sérülne itt valakinek az emberi joga?… Vagyis a melegházasság egyáltalán nem emberi jogi kérdés, hanem házasságelméleti. Másként: metafizikai! Metafizikát azonban nem lehet dorongokkal csinálni. A metafizika szükségképpen gondolkodás. A gondolkodás metafizikája. Ennélfogva, ha gondolkodni akarunk, az emberi jogokról kénytelenek vagyunk „megfeledkezni”… (Balázs Zoltán)
● Húsz év múlva kb. úgy fogunk élni, mint 50 éve, az egész, úgy ahogy van vagy összeomlik, vagy ugyanolyan látványos lesz a kimenekülés az online térből, mint a rácsimpaszkodás volt…khm.
● Peti a magyar Platón. De csak a platón nagy az arca…
● Már megszokhattuk, hogy az amerikai elnök, Biden, a hivatalos fogadások, beszédek alatt elszundít. Így volt ez többször is, pl. a kínai elnök látogatásakor vagy a védelmi minisztere beszéde alatt. Hát igen, a megfontolt „államférfi”…
● Egymillió másodperc 11 nap, egymilliárd másodperc 31 év. Egymilliárd dollár hány év?…
● Gondolkoztam, mit adjak páromnak születésnapjára: megadtam a fészbuk jelszavamat…, hadd érje meglepi!
● Walter Scott (1771-1832) fiatalkorában megdobta a kutyáját egy kővel. Annyira, hogy az lesántult. De a szerencsétlen állat odavánszorgott vérző lábbal a gazdájához, és megnyalta a kezeit. Az író annyira megdöbbent a megbocsátástól, hogy meghatódottságában elment egy haragosához, és ezt mondta neki: – Te bocsáss meg nekem, én megbocsátok neked, hogy mindkettőnknek megbocsásson az Isten…” (Perlaky Lajos nyomán)
● Nálam a házimunka a focimeccs nézése. És dühös leszek, ha korlátozzák szabadságomat: pl. elfogy a söröm…
● Sokféle életművész van. A legenda szerint Buddha, Konfucius, Lao-ce együtt ültek egy ecetes kancsó mellett, amely a földi életet jelképezte. Mind a három bemártotta az ujját, hogy megízlelje: mi van benne? Konfucius, a realista mindjárt így szólt: – Ez savanyú! … Buddha, a maga pesszimizmusával keserűnek találta. Lao-ce szintén megízlelte. Aztán így szólt: – Ez édes!
● Ismeretes a két béka meséje, amelyik beleesett a tejescsuporba. Az egyik reménytelenül feladta a harcot és belefulladt, a másik addig rugdalózott, amíg a tejet vajjá köpülte maga alatt és annak tetejére ült. (…) Jézus Krisztus pedig elmondja a hegyi beszédet, megvált minket bűneinktől és ezt tanítja: Az én igám édes, az én terhem könnyű… Veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig!
● A kötelesség hősi teljesítése éjjelizenét ad a léleknek… (Georg Herbert)
● A tiétek lesz a jövő! Régebben azt mondták, a miénk lesz… (Sándor György)
● A nevetés a Holdig hallatszott, amikor a bolha megígérte, hogy becsszó, úgy megharapja az elefántot, hogy az belepusztul…
● Miért zöld a búza, ha a föld, amelyből kinőtt fekete, a mag, amelyet vetettek sárga, s az ég mely felette mosolyog, kék?! Hogy van az, hogy ugyanaz a tűz, mely a vajat megolvasztja, a tojást keménnyé főzi?… Hm…
● Ha tilosban parkolsz, ne kapcsold ki az ablaktörlődet…
● Egy nyugati világvárosban közvéleménykutatást rendeztek a gyermekek között: mennyire ismerik a természetet? Kiderült: 1000 gyermek közül 540 nem látott erdőt, a gyárak és az ipari parkok szerintük jobban hasonlítanak egy fegyenctelepre, mint a munkahelyekre…
● Celeb az, aki ismeretlen senkiből ismert senki lesz…
● Aki őrölni akar, annak a malom szárnyait a szélhez kell igazítania…
● Kínában van egy erényjegyzék 1-100-ig terjedő pontszámmal. Egy elpusztult madár eltemetése 1 pont, egy esernyő kölcsönadása 5 pont, egy sértés megbocsátása 100 pont…
● A Szentírás szemszögéből nézve az ember istenkeresése olyan, mintha az egér keresné a macskát…(C. S. Lewis)
● Immanuel Kant szerint minden nagy gondolat három fokozaton megy át és lesz az emberiség közkincsévé: először mosolyognak rajta, aztán ádáz küzdelmet folytatnak ellene, végül természetesnek találják…
● Bonaventúrát, a ferences hittudóst a pápa bíborosai közé emelte. Fényes küldöttséget menesztett Firenzébe, hogy elvigyék a kardinálisoknak járó kalapot és rangos öltözéket. A szerény szerzetes épp a kolostor konyhájában mosogatott és törölgette az edényeket. Amikor kinézett az ablakon és meglátta az úri küldöttséget, kiszólt az ablakon: – Kérem, engedjék meg, hogy a dolgomat elvégezhessem… És csak az edények
törölgetése után nyitott ajtót, hogy átvegye a bíborosi föveget…
● Harcos állatvédőknek köszönhetően a drága ölebeket ma már ezüstkoporsókban temetik el. A ciprusos temetőben márványobeliszkek alatt „pihennek” az állat csontjai, a giccses síremléken a kutya fotója virít, alatta
pedig felírás: „Örökké vigasztalhatatlan anyucid”… (P. L.)
● Egy orvosprofesszornak panaszkodott a betege, hogy úgy, mint ő, nem szenved senki. Ekkor az orvos fölsegítette a beteget, végigvezette a kórház egyik emeletének folyosóján, kinyitotta a kórtermek ajtaját, amelyekben ugyanolyan betegek feküdtek, mint ő, mintegy harmincöten, s ezt mondta: – Látja asszonyom, így van ön a bajával… egyedül…
● Minden forrásnak van salakja, a legjobb bornak is van seprője, de bármely képtelenül viselkedik is a must, végezetül mégis bort ad. (P. L.)
● Az euklidészi geometria azzal foglalkozik, ami a síkon történik. A Bolyaiak színrelépésével megjelent az az elképzelés, hogy, ha ez nem sík, az már nemeuklidészi geometria, mert más szabályai vannak. Például, ha egy gömbfelületen elképzeljük a háromszögek szögeit, az több lesz, mint száznyolcvan fok, és utána egyre bonyolódik ez a sík vagy tér, aminek minden egyes pontja rendelkezik valamilyen matematikai tulajdonsággal, de egy görbült tér lesz a világ… De milyen más zsenik sorsa már saját korukban is. A Bolyaira féltékeny Gauss, az egyszerű vidéki hentes fia kenyéradó hercegéről nevezte el az általa felfedezett kisbolygót. És élete végéig fényes jövedelmet kapott. Akit meg az isteni Gauss maga után a legnagyobb elmének tartott a Földön, nyomorúságos kényszernyugdíjából tengődött, nem nősülhetett meg, mert nem tudta kifizetni a kauciót: egy putriban halt meg, magányosan. Utolsó útjára négyen kísérték, akik közül kettő hivatalból kinevezett katona volt. Bolyai Jánosról a Magyar Tudományos Akadémia azt sem tudta, honnan vegyen elő róla adatokat, s hol vannak az irományai. „Csak pirulunk” – írta később Eötvös József a fiának, de ettől a lényeg nem változott, hiszen csak egy szolgálólány tudta megmutatni egy amerikai tudósnak, műve angol fordítójának, hogy hol van János jeltelen sírja a temető árkában. (Csízy László-Mandics György)
● Öreg papok mesélik a váradi káptalan tagjairól, hogy amikor azok zsolozmáztak, valamelyikük rosszul lett. Egyik rögtön hozott egy üveg vörösbort és locsolgatta a beteg arcát, ketten pedig masszírozni kezdték. Egyszer csak magához tér és felsóhajt az elájult nagyprépost: – Kettő töltse a bort a szájamba, s egy súrolgasson, testvérek…!
