A tulajdonosok ezúttal két évtizedes folyamatot zárhattak le. Annak idején – 2005-ben – , amikor a kastélyt visszaszolgáltatták, az akkori örökösök megpróbálták családon belül értékesíteni az ingatlant. A Budapesten élő Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja is ekkor értesült az épület sorsáról. Ezután döntöttek férjével, Maróty Miklóssal a megvásárlás, az értékes műemlék megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a további romlást megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újracserepezésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására volt szükség.
2019-ben a Maróty-Ugron házaspár elhatározta, hogy felújítják és új funkciókkal látják el a kastélyt. Kezdetben közművesítették, felújították a tetőszerekezetet és újrafödték. A három évig tartó felújítás során kiemelten figyeltek az igényes modern elvárásoknak megfelelő tervezésre és kivitelezésre. A korabeli elemeket igyekeztek különböző építészeti megoldásokkal szabadon hagyni, megmutatni a látogatóknak, amellyel izgalmas enteriőr született. Teljesen megújultak a báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák kerültek kialakításra. Nagy hozzáadott érték a keresztboltozatos történelmi pince és a restaurált saját kápolna is.
Ennek a 2021-2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképpen mutatkozhat meg a jelenlegi állapotában a kastély, a reneszánsz kert és az angolpark, s immár a nagyközönség számára is elérhető. A terveket Köllő Miklós építész és az általa vezetett gyergyószentmiklósi Larix Tervező Iroda készítette, ők felügyelték mindvégig a kivitelezést is.
A szombaton, június 15-én tartott nyitóünnepségen felszólalt Maróty Miklós, megköszönte a jelentős magyar állami támogatást. Lánszki Regő, Magyarország Építési és Közlekedési Minisztériuma építészeti államtitkára arról beszélt, hogy napjainkban már nem mondhatjuk azt az erdélyieknek, illetve a székelyföldeiknek, hogy határon túliak. A kultúra és a hagyományok összekötnek, a történelmi épületek pedig jelekként szolgálnak, az összetartozás bizonyítékai, hiszen egyek vagyunk, mi magyarok, éljünk bárhol a nagyilágban a Kárpát-medence országaiban.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke röviden felvázolta a restitúciós folyamatokat, elmondta, hogy annak idején egyetlen tollvonással megszüntették a főnemesi családok, az arisztokraták, a földbirtokosok társadalmi osztályát, a rendszerváltás után pedig évtizedek folyamán sem zajlott le még teljességében a restitúciós folyamat, sok a tennivaló, és általában lelakott, méltatlan állapotban levő romokat kapnak vissza a tulajdonosok, akik a legtöbb esetben nem rendelkeznek a revitalizációhoz szükséges forrásokkal. Minden egyes történelmi épület közösségi összefogást igényel, sok tehetséges ember közreműködésére van szükség, de érdemes, hiszen át kell adni az objektumokat a következő generációknak.
Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr frissen újraválasztott polgármestere elmondta, hogy a városvezetés, ahol lehetett, segítette a munkálatokat, hiszen a település a kisváros közigazgatása alá tartozik. „Mi, keresztúriak, de a fiatfalviak is nagyon várták a felújítás végét, az idegenforgalom, a kapcsolódó szolgáltatások révén pedig a gazdasági élet fellendülését is remélik.”
A megnyitón elhangzott, hogy idelátogató turisták, kisebb-nagyobb csoportok bérelhetik majd a szobákat, a hely pedig alkalmas arra, hogy itt szabad- és zárttéri eseményeket szervezzenek, fesztiválokat, konferenciákat és akár esküvőket is.
Írásunk a továbbiakban frissül!
