ErdélyKultúraTudomány

Megjelent a Művelődés májusi száma

Lapszemle

„Erdélyben 1990 óta létezik az igény egy magyar központi gyűjtőkönyvtár és dokumentációs központ létrehozására. Helyi, megyei, körzeti, illetve szakmai közegek saját igényeinek megfelelő tékák léteznek ugyan, átfogó digitális tartalmak létrehozása, fejlesztése, építése is zajlik, de még mindig nincs egy olyan intézmény, illetve hely, amely […] olyan értékeket gyűjt, őriz meg és állít az érdeklődők szolgálatába, amelyek sem Budapesten, sem Bukarestben nem állnak a fontossági sorrend elején” – olvashatjuk Benkő Levente főszerkesztő gondolatait a Művelődés folyóirat májusi vezércikkében.

A Művelődés 75 rovatban olvashatjuk Jakó Klára írását, amelyből többet megtudhatunk arról, hogy az európai művelődés miképp tükröződött Martinus Haczius 16. századi magánkönyvtárában.

Pákei Lajos (1853-1921) építész, muzeológus, egyetemi tanár

Idén emlékezünk meg Pákei Lajos építész százhetvenedik születésnapjáról, akinek építészként, főmérnökként, iparmúzeumi igazgatóként, előadóként, műemlékiérték-közvetítőként is sokat köszönhetünk. Gy. Dávid Gyula felidézi az Enciklopédia rovatban közölt írásában az építész 1896. június 28-án megtartott ünnepi beszédét, amelyből többet megtudhatunk Kolozsvár ipari múltjáról is.

A Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség temploma Pákei tervei alapján épült

A rovatban olvasható továbbá Serdült Benke Éva Fújd el, jó szél, fújd el, hosszú útnak porát… című írásának első része.

Április utolsó hetében a Kolozsvári Magyar Opera bemutatta Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című gyermekoperáját, az előadásról Orbán Csaba írt terjedelmes beszámolót a Színpad rovatba.

A Kolozsvári Magyar Színház és Opera épülete – képeslap (1930 k.)

A Könyvesház rovatban olvasható írásban Boros Ernő kifejti, hogy milyen megpróbáltatásoknak volt kitéve a szatmári színház az első világháború és a kommunista hatalomátvétel közötti időszakban, a beszámoló alapjául Csirák Csaba színháztörténész két éve megjelent Huszonkilenc színházi évad Szatmárnémetiben.

A Galéria rovatban Suba László mágia, vallás és művészet kapcsolatáról ír, a lapszám utolsó anyaga pedig a Hétköznapi hőseink rovatban olvasható: Bai Ágota, Beseda Nora-Izabela, Székely Anikó és Tóth Máté a szilágysági lelkipásztor, Péli Sándor előtt tiszteleg, aki felkarolta a szilágylompérti gyülekezetet, az ifjúságot és az egész faluközösséget, majd nyugdíjba vonulása után mindenki Sanyi bácsija lett. A tiszteletes alig egy évtizede adta vissza lelkét az úrnak, és bár távozásával nagy űrt hagyott a közösségben, munkássága mind a mai napig virágzik.

A címlapon Török Ádám fényképe, a hátsó borítón Szilágyi Csaba felvétele látható. A lapszámban Molnár Lehel, Török Ádám képeit, illetve illusztrációit használták fel.

A Szerkesztőség közlése nyomán

www.muvelodes.net

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb